Az online operakalauz a A BŰVÖS VADÁSZ-ről

Wagner “Meistersinger von Nürnberg” című művével együtt a Freischütz a német nemzeti opera par excellence műfajának számít. Von Weber zseniális színházi dramaturgnak és nagyszerű dallamok alkotójának bizonyul, és ezzel a művével döntően hozzájárult a német romantika átformálásához. Kevés opera járult hozzá annyi dallammal a német dalörökséghez, mint a Freischütz. Weber legnagyobb erőssége (és sok ilyen erőssége volt) a dallamok ihletésében rejlik.

 

 

Áttekintés és gyors hozzáférés

][/av_heading]]

 

 

Tartalom

Szinopszis

Kommentár

I. felvonás (Max elcsábítása)

II. felvonás (Spinning jelenet, Glen jelenet)

III. felvonás (Próbafelvétel és finálé)

Főcímek

Ouverture

Durch die Wälder, durch die Auen

Leise, leise, fromme Weise

Glen jelenet

Und ob die Wolken verhülle

Jägerchor

 

 

Felvételi ajánlás

Felvételi ajánlás

 

 

 

Bemutató

Berlin, 1821

Libretto

Johann Friedrich Kind, Apel Szellemkönyvének történetei alapján.

Főszerepek

Kuno, örökös erdész (bariton) - Agathe, a lánya (szoprán) - Ännchen, egy fiatal rokon (szoprán) - Kaspar, egy vadászlegény (bariton) - Max, egy vadászlegény, Agathe vőlegénye (tenor)

Felvételajánló

EMI Rudolf Schock, Elisabeth Grümmer, Lisa Otto, Karl Christian Kohn vezényletével, Joseph Keilberth és a Deutsche Oper Berlin kórusa és a Berlini Filharmonikusok, vagy DG Peter Schreier, Gundula Janowitz, Edith Mathis, Theo Adam vezényletével, Carlos Kleiber és a Staatskapelle Dresden vezényletével.

]

 

 

 

 

Szerepek és szinopszis

][/av_heading]]

 

 

 

]

 

 

Kommentár

][/av_heading]]

 

 

 

 

 

 

 

A szellemkönyv történetei

A librettó az Apel szellemkönyv történetei alapján készült. Weber szó szerint falta a könyvet, és korán elhatározta, hogy a történetek gyűjteményét opera alapanyagául használja fel. A librettó megírásával Johann Friedrich Kind írót, Apel egykori osztálytársát bízta meg.

 

 

Egy opera a singspiel műfajából

A Freischütz a singspiel műfajába tartozik. A német nyelvű Singspiel a 18. századra nyúlik vissza. A 19. században a Singspiel három kulcsfontosságú operájának fényes triumvirátusa fejleszti tovább. Ez a három opera Mozart “A varázsfuvola”, Beethoven “Fidelio” és Carl Maria von Weber “Freischütz” című operája. Az olasz operától való megkülönböztetést gyakran a Singspiel beszélt dialógusainak használata húzza meg az olasz opera recitativóihoz képest, valamint a biedermeier dalszerűsége. A biedermeier a német nyelvterület (néha kora romantikaként is emlegetett) kulturális korszaka, amelynek jellemző vonása a kultúra visszavonulása a magánszférába (amit gyakran diszkvalifikálnak otthonosnak). Schubert e korszak másik képviselője.

 

 

Farkas szurdokjelenete: az operatörténet egyik legnagyobb újítása

A második felvonás vége különleges helyet foglal el. Az úgynevezett Wolf’s Glen-jelenet szakít a hagyományos singspellel. Húsz percig tart, és dialógusok nélkül marad. Abban az időben ez radikálisan új volt, és még ma is csodálkozunk, hogy Weber szinte filmszerű “speciális effekteket” (templomi harangok, szél, mennydörgés, kísértetek stb.) komponált ebbe a jelenetbe. Weber igazi zenedramaturgnak mutatja magát, és máris utal a továbbfejlődésre Wagner felé. Az első gömbtől a hetedikig fokozódó hatásnak óriási szuggesztív ereje van, és még mindig csodálatos módon szólítja meg a mozi által elkényeztetett érzékeinket.

Ez a jelenet nagy kihívás és lehetőség minden rendező számára, és színházi-drámai szempontból az operatörténet egyik legnagyobb jelenete.

 

 

A szász Svájc ihletője

A Drezda környéki szász Svájc gyönyörű tájai ihlették Weber és librettistája Kind-t a Freischütz’ jeleneteihez. Egy blogbejegyzésben, az utazási blogban leírtam Drezda és környéke legfontosabb inspirációs helyszíneit, talán inspirációként a következő drezdai tartózkodáshoz (a linkért kattints a képre)?

]

Desztináció Drezda és környéke:

]

 

 

 

 

Leitmotívumok és a nyitány

A Leitmotívumok (vagy jobban mondva: emlékmotívumok) nem Richard Wagner vagy Carl Maria von Weber találmánya. Már a Freischütz előtt is használtak emlékmotívumokat az operákban. Weber is alkalmazta már ezt a technikát korábbi operáiban, a Freischützben pedig továbbfejlesztette.

Már a nyitányban halljuk a legfontosabb motívumokat. Az alábbi nyitányrészletben megtalálhatók a megfelelő zenei példák. Ez a nyitány azt a különleges körülményt hordozza, hogy Weber tudatosan a teljes komponálási folyamat után írta. A prelűd zenei kidolgozását “Freischütz in nuce”-nak nevezte. Valójában a Freischütz cselekménye az emlékmotívumok sorrendjével rekonstruálható, vagy másképpen fogalmazva: ez az opera “menedzsment-összefoglalója” a gyors hallgató számára.

 

 

A Wagnerre gyakorolt hatás

Maga Wagner is beszélt arról, hogy a Freischütz milyen nagy hatással volt a munkásságára. Wagner a Fideliót és a Freischützet kifejezetten a német opera alapjaként említette. Weber zenéjét olyan nagyra becsülte, hogy személyesen vett részt Weber földi maradványainak Londonból Németországba való átszállításában.

Weber aktív részvétele a librettó megalkotásában, valamint a rendezés és a színpadi festés fontossága Weber Gesamtkunstwerkre (összművészeti alkotásra) való törekvését bizonyítja. Nem utolsósorban a Farkasok völgye jelenet mély benyomást tett Wagnerre. Először fordult elő, hogy egy operában a természet már nem puszta díszlet volt. Reggeli hangulatok, zivatarjelenetek és titokzatos szurdokok hatottak a szereplőkre, és az erdő annak a romantikus átlényegülésnek a szimbólumává vált, amely Wagnert évekkel később arra inspirálta, hogy operáihoz irodalmi anyagot keressen a német középkor mondáiban.

 

 

A premier szenzációs sikere

A bemutatóra 1821-ben került sor Berlinben, négy évvel a mű megkezdése után. Weber a Szász Királyi Szász Opera Kapellmeistereként vezényelte a művet. A bemutatót megelőzően nagy volt a feszültség, Weber Berlinben megkavarta a reklámdobot és felfokozta a várakozásokat. A mű szenzációs siker lett, és Webernek megadatott pályafutása legnagyobb pillanata.

Az operával von Weber a kor egyik idegét találta el. A napóleoni háborúk után érezhető volt a német nemzeti öntudat ébredése, és a színház vezetősége szimbolikusan június 18-ra, a waterlooi csata évfordulójára helyezte a bemutatót.

A mű gyorsan elterjedt egész Németországban, és hamar felismerték jelentőségét a német opera fejlődésében.

 

 

 

 

 

 

 

A BŰVÖS VADÁSZ ACT I

][/av_heading]]

 

 

A nagy nyitány

A Freischütz nyitánya méltán vált híressé. Ez a német romantika egyik bemutató darabja. Von Weber az opera számos dallamát bemutatja, és elengedi a kísérteties farkasordító zenét. Weber tehetséges kappellmeister volt, és tudta, hogyan kell hangulatot teremteni. A mély vonósok sötét tónusa és a mély kürtök kísérteties hangulatot teremtenek, amelyet titokzatos timpanonütések fokoznak.

A bevezető szövegben leírtak szerint már a prelúdiumtól kezdve halljuk a dráma cselekményét és az opera fontos emlékmotívumait:

Az előjáték fenyegető motívummal kezdődik, amely a közelgő katasztrófát hirdeti:

][/av_image]]

 

A vadász motívum bevezeti a hallgatót a vadászok gondtalan világába, amelynek hangulatában a zene játszódik.

][/av_image]]

 

A vadász motívum dúrja mollá változik, és a démoni veszélyt írja le:

][/av_image]]

 

A következő részletben a szerelmi motívum, a démonikus “ellenszere” ismét Esz-dúrban szólal meg:

][/av_image]]

A következő percek a jónak a gonosz elleni küzdelmét írják le (szerelmi motívum és démoni motívum). A végén a szerelmi motívum sugárzó C-dúrban szólal meg: a jó győzött.

Vorspiel – Kleiber

]

 

Szinopszis: Egy lövés eldördült. Kilian gazda megnyerte a lövészversenyt. Az emberek éljenzik őt. Maxot a falusiak kigúnyolják, mert ő, a vadász nem nyerte meg a lövészversenyt.

Vittoria…schaut der Herr mich an als König – Kleiber / Leib

]

 

A lövöldözős per legendája

Szinopszis: Amikor majdnem vitára kerül a sor, az örökös erdész jön döntőbírónak. Ő Agathe apja, akit Max feleségül akar venni. Kunónak azonban van egy feltétele: Maxnak át kell esnie a próbalövésen. A herceg által elrendelt hagyomány, hogy az örökös erdészjelölteknek át kell esniük ezen a próbán. Max kétségbe van esve, mert már néhány hete nincs szerencséje lőni. Attól tart, hogy egy idegen erőnek van hatalma fölötte.

Gyönyörű kétszólamú darab tenorral és kórussal.

O lass Hoffnung dich beleben – Poell

]

 

Szinopszis: A fesztivál azzal kezdődik, hogy a falusiak fergeteges keringőt táncolnak. De Max kétségbeesett, a félelem, hogy elbukik a próbafelvételen, és a félelem, hogy idegen hatalmak kerekedtek felül.

 

O diese Sonne – Schreier/Kleiber

]

A “Durch die Wälder durch die Auen”

A nagy líder “Durch die Wälder durch die Auen”

Szinopszis: Max a sikereire és egykori boldogságára gondol.

A Singspiel volt a nép műfaja. Az olyan operák, mint a Freischütz, a biedermeier korszak romantikus darabjai, ahol a mesei anyag volt népszerű. Így a Freischütz darabjai inkább dalok, mint áriák, abban az értelemben, hogy egyszerűbben vannak megtervezve, és több belső érzést fejeznek ki, mint az áriák gyakran expresszív drámaisága. Hallgassuk meg az opera egyik híres dalát, a “Durch die Wälder, durch die Auen”-t.

Az ária nagyon változatos, és különböző részekből áll: a szerelmet, a szomorúságot és a keserűséget kell hitelesen kifejezni. Drámaian kezdődik, és a klarinét rövid, de szép átvezetése után kezdődik a gyönyörű dallam. Egy sötét tremoló vezet át a harmadik sötét és lassú részbe, amely ismét a tenor drámai kvalitásait követeli meg.

Hallgassuk meg először Jonas Kaufmann gyönyörűen hangszerelt interpretációját. Kaufmann nemcsak a Puccini-áriák mestere, hanem tehetséges dalénekes is. A drámai részekben is sötét hangjával tündököl.

Durch die Wälder, durch die Auen (1) – Jonas Kaufmann

]

 

Richard Tauber nagy hangi gazdagsággal sajátítja el ennek az áriának mind a magas, mind a mély regiszterét.

Durch die Wälder durch die Auen (2) – Tauber

]

 

Kaspar elcsábítja Maxet, hogy eladja a lelkét

Szinopszis: Kaspar, egy vadász, arra kényszeríti Maxet, hogy igyon vele. Kaspar kigúnyolja Maxet.

Hier im irdischen Jammertal

]

 

Szinopszis: Max el akar menni, de marad, amikor Kaspar azt mondja neki, hogy Kaspar segíthet neki. Ad Maxnek egy puskát, és hagyja, hogy lelőjön egy távoli sast. Valójában Max találkozik a madárral, és Kaspar azt állítja, hogy egy “Freikugel” lőtt. Max tudja, hogy a golyókért cserébe eladja a lelkét az ördögnek. Max a golyókat akarja, és Kaspar elmondja neki, hogy ezen az éjszakán a golyók a farkasok völgyében kaphatók. Kaspar diadalmaskodik, talált egy áldozatot.

Kaspar ezen áriája nem hagyományos mestermű, de nagy énekesi erőt igényel, mert a darab nagy része fortissimóban van megírva, annál inkább érdekessé kell tenni a darabot, hogy ne süllyedjen durvaságba.

Schweig, schweig, damit dich niemand warnt – Terfel

]

 

 

 

 

A BŰVÖS VADÁSZ ACT II

][/av_heading]]

 

 

 

 

Szinopszis: Az erdészházban a fiatal nők a fonókeréknél ülnek. Agathe várja Maxot. Aggódik. Amikor Kuno ősének képe leesik, sötét sejtése támad.

Hallgasd meg a duettet a híres Keilberth-felvételen.

Schelm, halt fest (Duett) – Grümmer / Otto

]

 

Szinopszis: Ännchen egy dallal próbálja felvidítani Agathe-ot.

Kommt ein schlanker Bursch gegangen – Streich

]

A nagy romantikus lied “Leise, leise fromme Weise”

Szinopszis: Éjszaka van, Agathe nem tud aludni. Imádkozik a holdfényes éjszakában, hogy Max hamarosan visszatérjen.

Agathe egy olyan dalba kezd, amely a német romantika legnagyobb kincsei közé tartozik. Ez egy bensőséges ima a holdfényes éjszakában. A nyitány eksztatikus zenéjével ér véget, amikor Max végre hazatér.

Az ária megköveteli a szopránt: kristálytiszta hangok az első részben és lírai, de erőteljes vonalak a második részben. A lassú bevezetés a teliholdas éjszaka hangulatára hangol bennünket. Agathe vágyakozik Max után. A szerelemtől megelevenedett meleg hangon Agathe a “Leise, leise” (Lágyan, lágyan, tiszta dal”)” gyönyörű kantilénát énekli. Az énekesnőnek ezt a dalt imává kell változtatnia, azzal a bizalommal, de egyben azzal a visszafogottsággal, amit egy ima megkövetel. Tökéletes legatóban kell énekelni.

A második részben a hangnem sürgetőbbé válik. A kürtök bejelentik Max érkezését. A darab agitatóvá változik: a recitativó fázist az “ő az” vezényszóval vezetik be. Az áriát a diadalmas téma zárja.

Elisabeth Schwarzkopf interpretációja elsöprő intenzitású és mégis bensőséges.

Wie nahte mir der Schlummer … Leise, leise, fromme Weise – Schwarzkopf

]]]

 

Elisabeth Grümmer meleg, bensőséges hanggal rendelkezett. Így az Agathe az egyik parádés szerepe volt. Ennek megfelelően az ő interpretációja megható és lélekkel teli, gyönyörű.

Wie nahte mir der Schlummer … Leise, leise, fromme Weise – Grümmer

]

 

A harmadik felvétel a húszas évek egyik nagy hangja. Anita Rethberg volt a kiemelkedő énekesnő Rosa Ponselle mellett. Ennek az áriának a felvétele az énekesnő egyik legnagyobb hangdokumentuma.

Wie nahte mir der Schlummer … Leise, leise, fromme Weise – Rethberg

]

 

Szinopszis: Végre Max hazajön. De a trófea helyett egy döglött sas van a kezében. Azt állítja, hogy még egyszer el kell mennie egy szarvasért, amit a Wolf Glenben lőtt. Agathe megpróbálja visszatartani, de Max elhagyja a házat.

Egy gyönyörű hármas bontakozik ki

Wie? Was? Entsetzen! – Grümmer / Streich / Hopf

]

 

 

A híres Farkas Glene jelenet és von Webers “Speciális effektek”

Szinopszis: Kaspar épp egy kövekből álló kört készül rajzolni. Láthatatlan szellemek éneklik a közelgő áldozat dicséretét. Kaspar Samielnek, az ördögnek szólítja. Maxot akarja neki adni zsákmányként, hogy meghosszabbítsa saját életét. A golyókat Maxért akarja vetni, akinek a hetedik a gonoszé. Max megjelenik, és segít a golyók öntésében egy démoni szertartás keretében. Minden egyes golyóval egyre nagyobb lesz a vihar, mígnem a hetedik golyónál megjelenik Samiel, és a kísértetjárásnak hirtelen vége szakad.


Max útja a vad farkasszurdokba nem csak egy vad völgybe vezet, hanem a zaklatott belsejébe is.

Lásd a jelenetet egy hatvanas évekbeli filmadaptációban.

Wolfschluchtszene – Frick / Kozub

]

 

 

 

A BŰVÖS VADÁSZ III. ACT

][/av_heading]]

 

 

 

 

Entracte – Kleiber

]

A házasságkötés napja az Agathe imádságos énekével kezdődik

Szinopszis: Az esküvő napjának reggelén járunk. Agathe menyasszonyként van feldíszítve. Rémálma volt, és kifejezi Istenbe vetett bizalmát.

A szóló cselló kíséretében ez az ária a hajnali esküvő napjának ünnepélyes hangulatát árasztja. A második rész imádságos. A nő az Istenbe vetett bizalmáról énekel, aki megvédi őt. Von Weber hívő ember volt, ezért ezt a részt bensőségesen komponálta, és szinte gyermeki kifejezéssel kell énekelni. A darab az első rész gyönyörű hangulatával zárul.

Ebben az áriában Gundula Janowitzot hallhatjuk. Hangja csodálatosan tiszta, szinte teljesen vibrato nélküli. Ez a tulajdonsága természetfeletti szépségűvé teszi ennek az áriának az imádságosságát. Hibátlan tisztaság jellemzi ezt az interpretációt.

Und ob die Wolke verhülle – Janowitz

]

 

Egy második változat a gyönyörű Schwarzkopf pianissimóval.

Und ob die Wolke verhülle – Schwarzkopf

]

 

 

Szinopszis: Ännchen megpróbálja elijeszteni rémálmának kínzó gondolatait.

Ännchen egy tipikus soubrette szerep, egy könnyű szoprán, komikus szereppel. Ezt az áriát egy koloratúr áriát énekli Lisa Otto a Keilberth-felvételről származó, lendületes változatban.

Trübe Augen – Otto

]

 

Szinopszis: A koszorúslányok a menyasszonyi koszorúval érkeznek. Mindenki rémületére a kosárban nem koszorú van, hanem egy koponya.

A fiatalasszonyok egy körtáncot énekelnek, ami a népdalba is bekerült.

Wir winden Dir den Jungfernkranz – Kleiber

]

Von Weber véget nem érő, inspiráló dallamáradata: a híres Jägerchor

Szinopszis: Ottokár herceg és Kuno egy romantikus tájban ülnek egy asztalnál és hallgatják a vadászok kórusát.

Kevés operából került annyi dallam a népdalba, mint a Freischützből. Weber legnagyobb erőssége (és sok ilyenje volt) a dallamok ihletése.

Was gleicht wohl auf Erden (Jägerchor) – Kleiber

]

 

Szinopszis: A herceg jelenlétében eljött a próbalövés ideje. Maxnak egy fehér galambra kell lőnie. Ahogy célba veszi, Agathe kiabálva jelenik meg, Max lő, és elvéti a galambot. Kaspar és Agathe a földre esik. Mindenki azt hiszi, hogy Max lelőtte a menyasszonyát. De Kaspar meghalt. Megátkozza az eget és Samiel halálát. A herceg Kaspar holttestét a farkasok szurdokába dobatja. Max meggyónja bűnét. Egy remete bocsánatot kér Max-tól, és Max próbaévet kap, ami után feleségül veheti Agathe-ot. A darab egy zárókórussal ér véget.

A finálét lásd és hallgasd meg a hamburgi opera filmváltozatában. (1:40:35).

Finálé (ab: 1:40:35) – Kozub / Saunders / Sotin / Mathis / Krause

]

 

 

 

Felvételi ajánlás

 

EMI, Rudolf Schock, Elisabeth Grümmer, Lisa Otto, Karl Christian Kohn, vezényel: Joseph Keilberth, a Deutsche Oper Berlin kórusa és a Berlini Filharmonikus Zenekar

vagy

DG Peter Schreier, Gundula Janowitz, Edith Mathis, Theo Adam vezényletével, Carlos Kleiber és a Staatskapelle Dresden vezényletével.

 

 

 

Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz Carl Maria von Weber A BŰVÖS VADÁSZ című operájához.

 

 

 

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük