Az online operakalauz a VALKYRIE-ről
“A walkür” rengeteg nagyszerű jelenetet kínál, amelyek az egész operairodalom legnagyobbjai közé tartoznak. Mindenekelőtt Wotan búcsújelenete, valamint Sieglinde és Siegmund szerelmi boldogsága.
Áttekintés és gyors hozzáférés
Tartalom
♪ Synopsis
Kiemelt események
♪ Ein Schwert hiess mir der Vater
♪ Winterstürme wichen dem Wonnemond
♪ Nothung
♪ Nun zäume dein Ross, reisige Maid!
♪ Ritt der Walküren (Hojotohe)
♪ So fliehe denn eilig und fliehe allein!
♪ Leb wohl, du kühnes herrliches Kind (Finale)
A VALKYRIE összefoglalója
Mi történt eddig
Előzetes események
A Rheingold szinopszisa
A “Valkűr”
szinopszisa
Premier
Bayreuth, 1876
Libretto
Richard Wagner, számos elsődleges forrás alapján. A legfontosabbak a következők: A görög mitológia, az északi Edda saga és a Völsung saga, valamint a német Nibelunglied.
Főszerepek
Siegmund, Wotan fia és Sieglinde testvére (Tenor) - Sieglinde, Hunding felesége és Siegmund nővére (Sopran) - Brünnhilde, Walkür és Wotan lánya (Sopran) - Wotan, isten, a világ ura, a gyűrű keresése (bariton) - Hunding, Sieglinde férje (basszus)
Felvétel ajánló
DECCA Jon Vickers, Birgit Nilsson és George London vezényletével Erich Leinsdorf és a Londoni Szimfonikusok vezényletével.
Kommentár
Az értelmezés és még sok más információ
A gyűrűhöz készült átfogó portréban a mű értelmezésének különböző megközelítéseit mutatom be. Ezek elolvasásához kattintson az alábbi linkre. Ezenkívül ott találsz még sok más információt a történelemről, értelmezésekről, a vezérmotívumok elméletéről stb.
Link a “Nibelung gyűrűje” című portréhoz.
A gyűrű három fő fénypontja
A valkűrben a Ring néhány abszolút csúcspontját éljük át, amelyek a legpompásabbak közé tartoznak, amit az operairodalom produkált:
- A testvérpár Siegmund és Sieglinde szerelmi őrülete, amelyben felismerik, hogy egymásnak vannak rendelve (“Winterstürme wichen dem Wonnemond”, “Du bist der Lenz”)
- A kardjelenet (“Deines Auges Glut…Nothung “)
- Brünnhilde “megtestesülésének” kezdete és a Siegmundtól való búcsúzás (“Sieh auf mich”)
- és Wotan megrázó búcsúja kedvenc lányától, Brünnhildétől (“Leb wohl du kühnes herrliches Kind”).
A keletkezés és az ősbemutató története
Wagner már két évvel korábban elkészült a librettóval, amikor 1854-ben, a zürichi években Wagner elkezdte komponálni A walküret. Wagner kreativitását a Mathilde Wesendonckkal való megismerkedés élesztette fel, és az első felvonás jól sikerült. A második felvonásnál Wagner sokáig küzdött Wotan nagy monológjával. 1856-ban sikerült befejeznie a partitúrát.
Wagner nem akarta addig bemutatni a valkűröket az emberiségnek, amíg a Jövő színháza egy szerves Ring-előadás részeként el nem készül. Ludwig II. azonban nem akart várni egy meghatározatlan jövőbeli napig. Birtokába vette a jogokat és a kottát, és elrendelte a müncheni előadást. Miután Wagner a Rheingold bemutatójának előkészületei során szégyenteljes intrikát követett el, a Walkür teljesen Wagner részvétele nélkül készült el és került színre. A premierre június 26-án került sor a müncheni Nemzeti Színházban. Diadalmas siker volt. A zenei világ nagy része (Brahms, Saint-Saens, Liszt) elzarándokolt Münchenbe, hogy megnézze a művet. Csak Wagner és Cosima maradt Tribschenben és duzzogott; úgy tűnik, inkább fiaskót kívánt volna Ludwignak, mint sikert.
Brünnhilde szerepe
Wagner életre szóló témája volt a műveihez megfelelő énekesnők keresése. Jótevője, Ludwig anyagi pártfogása alatt egy énekes akadémiáról álmodott, amely a műveit előadni képes énekesek következő generációját képezné ki. Még Bayreuthban így panaszkodott: “Mit használ nekem, ha írok kottákat, bármilyen szépek is legyenek, és nem találok olyan énekest, aki el tudja énekelni őket?”. Az egyik legnehezebb Wagner-szerep Brünnhilde. A “Valkűrben” jelenik meg először, és az egész Ring főszereplőjévé válik. Ő Wotan és Erda lánya és a nyolc valkűr egyike. A Valkűr szó a “Wal” (háború) és a “Küre” (a választás) szavakból ered, feladata, hogy az elesett hősöket a Valhallába vigye. Ő Wotan kedvenc lánya, aki engedetlensége miatt elveszíti isteni státuszát, de ennek következtében szabad, szerető emberré válik a “Siegfried”-ben és a “Götterdämmerung”-ban. Zeneileg Izolda mellett ő a legnagyobb magasan drámai szerep Wagner repertoárjában. Közelebbről nézve a Ring Brünnhilde-ja három különböző szerepből áll. A “Walkür” Brünnhilde-ja a középső, de legsokoldalúbb szerep, míg a “Götterdämmerung” Brünnhilde-ja meglehetősen mély, a “Siegfried” Brünnhilde-ja pedig nagyon magas. A szerepet nehéz szereposztani, a hang megterhelése óriási, nagy hangerőt igényel, és az énekesnek sokéves tapasztalatra van szüksége. Ennek következtében az énekesek választéka mindig korlátozott, és sok énekes viszonylag fiatalon tönkretette a hangját. Híres Brünnhilde-énekesek voltak Kirsten Flagstadt, Astrid Varnay, Martha Mödl és Birgit Nilsson (a Solti Ringben), Gwyneth Jones (a Chéreau Ringben), az újabb időkben pedig Nina Stemme-t említhetjük.
A testvérek közötti szerelem és a “Trisztán”-hoz való viszony
Természetesen az első felvonás vérfertőző jelenete botrányt kavart. Wagner azonban már több korábbi művében (“Die Sarazenin”, “Die Feen”, “Rienzi”) is felvette a testvéri szerelem vagy a testvéri áldozati halál témáját, de a vérfertőzést zeneileg és dramaturgiailag még soha nem ábrázolta ilyen nyíltan, mint a “Valkűrben”. Ráadásul ott volt Sieglinde házasságtörése is. Ez utóbbival a “Valkűr” olyasmi volt, mint a “Trisztán és Izolda” előzménye, Wagner zeneirodalmának második nagy házasságtörése. A komponálás idején Wagner már megkezdte kapcsolatát Mathilde Wesendonckkal, pártfogója, Otto feleségével, és kétségtelen, hogy amikor 1854-ben megkomponálta a “Valkűr” első felvonását, gondolatai már ennél a nőnél jártak, aki tíz évvel később Izolda ihletője lett. Wagner, aki Minna Planner felesége volt, az eredeti partitúrára az ominózus “G.S.M.” feliratot írta. – ami azt jelenti: “Áldott legyen Mathilde”).
A WALKÜR 1. felvonás
A bevezető
Szinopszis: Egy sűrű erdőben egy orkánszerű zivatar idején. A sebesült Siegmund menekül.
Wagner egyszerű eszközökkel megragadó nyitányt rajzol az operának. Tremoló vonósokkal írja le Siegmund drámai menekülését, és pontozott mélyvonósokkal, villódzó rézfúvós közjátékokkal festi le a zivatart.
Két megragadó interpretációt láthatunk nagy karmesterek (Erich Leinsdorf és Wilhelm Furtwängler) közreműködésével.
Vorspiel (1) – Leinsdorf / LSO
Vorspiel (2) – Furtwängler / Wiener Philharmoniker
Szinopszis: Utolsó erejével egy magányos házban talál menedéket. Ez Hunding és felesége, Sieglinde lakhelye. Sieglinde megszánja az idegent, és ad neki inni.
Wes Herd dies auch sei, hier muss ich rasten – Vickers / Janowitz
Szinopszis: Hunding hazatér. Elgondolkodva felismeri Sieglinde és az idegen hasonlóságát, és hallani akarja a történetét. Siegmund elmeséli, hogy egy nap hazajött, és holtan találta az anyját. A ház leégett, és ikertestvérének nyoma sem volt. Később megtudta, hogy a húgát házasságra kényszerítették, és ő megpróbálta megmenteni. Ebben a pillanatban Hunding felismeri Siegmundban halálos ellenségét, akire ezen az éjszakán vadászott. A hagyományoknak megfelelően vendégül látja Siegmundot, és másnap párbajra hívja ki.
Hunding belépésével a varázslatos légkör elsöpörődik. A Hunding-motívum széles staccatóival visszhangzik.
Zenei idézet: “Hunding motívum”
]Szinopszis: Hunding és Sieglinde a hálószobájukba mennek. Siegmund fegyver nélkül van kiszolgáltatva az ellenségnek. Eszébe jut, hogy apja egyszer kardot ígért neki. Vágyakozva gondol a nőre, aki olyan furcsán vonzotta őt.
Siegmund most kezdi nagy monológját: “ein Schwert hiess mir der Vater” (Apám kardot ígért nekem). Büszkén, a kard motívum hamarosan felhangzik a szélben:
Zenei idézet “Kard motívum”
Siegmund erőteljes hangon megidézi a Wälse klánját, hogy segítsenek neki a kardhoz.
Ein Schwert hiess mir der Vater – Kaufmann
Az “Ein Schwert verhiess mir der Vater” című passzust két másik változatban is hallhatjuk. Az egyik Mario del Monaco (1915-1982) felvétele, ragyogó, fémes hangon – tiszta természeti erőt hallunk.
Ein Schwert verhiess mir der Vater (1) – del Monaco
Siegmund férfi főszerepében van egy énekes, aki minden más tenort felülmúl: Lauritz Melchior (1899-1973). Ha még soha nem hallottad, szerezz akusztikus benyomást a hangjáról a “Wälse” című passzusával, amely a felvételtörténet híres dokumentuma, ahol a Wälse-kiáltásokat gyakrabban 15 vagy több másodperces hanghosszal énekli!
Wääääääääääääääääääääääää! – Melchior
Szinopszis: Amikor Siegmund nyugovóra tér, megjelenik Sieglinde. Altatót adott Hundingnak, és most elmeséli, hogy egykor kényszerből ment hozzá Hundinghoz, és hogy egy idegen egy kardot emelt a fába, és annak ígérte, aki a legerősebb, aki ki tudja húzni. Ez eddig senkinek sem sikerült, és megmutatja Siegmundnak a fába szorult kardot. Azóta Sieglinde türelmetlenül várja a hőst, aki eltörli a szégyenét.
Lotte Lehmann volt az egyik nagy Sieglinde. Technikailag nem volt a legjobb énekesnő, de érzéki szépségű hangját a kifejező kifejezőkészséggel ötvözte.
Der Männer Sippe (1) – Lehmann / Melchior / Walter
Hallgassa meg Kirsten Flagstadt, a múlt egy másik nagy Wagner-szopránjának újabb interpretációját. Ő énekelte Sieglinde-t és Brünnhildét is.
Der Männer Sippe sass hier im Saal (2) – Flagstadt / Knappertsbusch
Wagner nagy tenor áriája: “Winterstürme wichen dem Wonnemond”(A téli vihar utat enged a holdnak)
Szinopszis: Egy mágikus erő vonzza őket egymáshoz. A vihar elvonult, és a hold varázslatosan felragyog az égen.
A zene hirtelen megváltozik. A Hundinggal való találkozás és Sieglinde drámai elbeszélése után Siegmundot egy lírai részletben éljük át. Wagner ehhez a szerelmi dalhoz egy cantabile-t komponált, amilyet az egész Ringben máshol nem tapasztalunk. ” Olaszos ” módon, tompa vonósok és ringó triolák kíséretében egy lírai ária bontakozik ki.
Az álomszerű “Winterstürme wichen dem Wonnemond”-ban nem kevesebb, mint négy nagy Siegmundot hallhatunk. Kezdjük a legnagyobb wagneri tenorral, Lauritz Melchiorral.
Winterstürme wichen dem Wonnemond… Du bist der Lenz (1) – Melchior / Walter / Lehmann
A következőkben Franz Volkert (1899-1965) hallhatják, aki a század egyik legnagyobb Lohengrin és Siegmund alakítója volt. Pályafutása során rendszeresen énekelt olasz operákat, és a hőstenor hangi erejét a lírai énekhanggal ötvözte. Bel canto hangja kellemesen elütött az úgynevezett “bell canto”-tól (bell = ugat), a Cosima Wagner bayreuthi éveinek természetellenes, mássalhangzókat köpködő sprechgesangjától.
Életrajza szorosan összefüggött a Harmadik Birodalom felemelkedésével. Ezeknek az éveknek az életrajza ambivalens volt, egyrészt úgy nézett ki, mint az északi hős prototípusa, ami nagyszerű hangjával együtt a közönség kedvencévé tette. A háború előtti 1933-1940-es években Hitler kedvenc tenoristája volt, és élvezte a védelmét. Szüksége is volt rá, mert magánélete jelentős támadási felületeket kínált. Egy zsidó származású nővel kötött házasságot. A náci korszak végéig védte őt, és a nő túlélte a háborús éveket. Ez elég lett volna ahhoz, hogy eltiltsák a fellépéstől, de Völker ráadásul 1938-ban homoszexuális cselekményekért elítélték, ami a Harmadik Birodalomban bűncselekménynek számított. Hitler személyes védelme megvédte őt a fellépési tilalomtól.
Winterstürme wichen dem Wonnemond (2) – Völker
Plácido Domingo hangja ebben az áriában ragyog a legszebben, ő volt a zseniális, kiváló Siegmund.
Winterstürme wichen dem Wonnemond (3) – Domingo
Végre egy gyönyörű interpretáció Jonas Kaufmanntól.
Winterstürme wichen dem Wonnemond (4) – Kaufmann
]
Szinopszis: Amikor Siegmund mesél a klánjáról, Sieglinde felismeri bátyját, akit oly régen nem látott…..
Du bist der Lenz – Flagstadt
A híres kardjelenet
Szinopszis: A nő eksztatikusan Siegmundnak szólítja a férfit. Siegmund izgatottan odamegy a fához, megragadja a kardot, és egy hatalmas rántással kihúzza. Többé nincs kétség, Siegmund a Wälse törzséből származik, és Sieglinde a húgaként mutatkozik be neki. Szenvedélyesen megcsókolják egymást. Hajnalban együtt menekülnek el a házból.
Wagner ebben az operában két tabut szegett meg: a vérfertőzést és a házasságtörést. Számára nem az aktuson vagy a botránykeltésen volt a hangsúly. Számára az számított, hogy Siegfrieddel egy vértiszta hős születik.
Lauritz Melchior tolmácsolásában halljuk ezt a híres jelenetet. Sok szakértő szerint “soha nem volt még ilyen erőteljes tenorhang, ilyen sötét timsójú és ugyanakkor ilyen ragyogó, és a mai napig nem talált utódra” (Scott).
Deines Auges Glut…Nothung – Melchior / Lehmann
A WALKÜR 2. felvonás
Szinopszis: Az istenek birodalmában: Wotan a Walhallába hívta Brünnhildét. Neki kell segítenie Siegmundot a Hundinggal vívott párbajban, hiszen Siegmundot szánta a Gyűrű meghódítására.
A második felvonás rövid előjátéka az első felvonás visszaemlékezéseivel kezdődik. Először a kardmotívumot halljuk, amely átmegy Sieglinde és Siegmund szerelmi motívumába:
Zenei idézet: “Sieglinde és Siegmund szerelmi motívuma”
]
Ezután halljuk először a Ride of A walkürs motívumát. Wotan belépése után a valkűrök híres csatakiáltását, a “Hojotoho”-t halljuk.
Hallgassuk meg ezt a részt Birgit Nilssonnal Brunhilde szerepében. Birgit Nilsson tehetséges Wagner-énekesnő volt a maga “hangi erejével”. Ő volt a háború utáni időszak vezető “magas drámaisága”, és így Kirsten Flagstadt utódja.
Nun zäume dein Ross, reisige Maid – London / Nilsson / Leinsdorf
Kirsten Flagstadt volt a harmincas évek legnagyobb Brunhilde-ja. Hangja gazdag és erőteljes volt, ugyanakkor hajlékony és dicsőséges. A Metropolitan Operában főként Lauritz Melchiorral közös előadásai legendává váltak “Kirsten Flagstadt új mércét állított fel saját maga és a Wagner-repertoár népszerűségében, olyannyira, hogy voltak kritikusok, akik az amerikai Wagner-ápolást ‘Kirsten előtti és utáni’ korszakokra osztották fel (Fischer, Grosse Stimmen).” (Fischer, Grosse Stimmen). Brünnhilde csatakiáltásának részletét halljuk.
Brünnhildes csatakiáltás – Flagstadt
És még egy harmadik Brünnhilde Nina Stemme-től (szintén skandináv), a 2010-es évek legnevesebb Brünnhilde-je.
Brünnhildes csatakiáltás- Stemme
]
Szinopszis: Wotan felesége, Fricka elmegy a férjéhez, és követeli, hogy támogassa Hundingot, mivel Wotan egy másik nőtől nemzette Siegmundot. Fricka a házasság őrzőjeként nem fogadhatja el ezt a szentségtörést, ráadásul a saját törvényeit ássa alá a tervével.Megoldja a házasságot.
So ist es denn aus mit den ewigen Göttern – Ludwig
Szinopszis: Wotan magához hívja Brünnhildét. A lány még soha nem látta Wotant ilyen szomorúnak és levertnek. Elmondja neki a gyűrű és a szerződések történetét. Mélységesen elszomorodva megparancsolja Brünnhildének, hogy Siegmund haljon meg a párbajban.
Wotan nagy monológját komor, üres basszusok vezetik be. Ez a legrészletesebb beszámoló a Gyűrű előtörténetéről. Az elbeszélést a zenekar vezérmotívumai többször kommentálják. Ezt a részt gyakran kritizálták hosszúsága miatt. Wotan drámája, aki abszolút uralkodó, de “a legkevésbé szabad”, mert szerződésekkel köti, és látja, hogy terve kudarcot vall, mert Fricka megelégelte isten férje házasságon kívüli kalandjait.
Als junger Liebe Lust mir verblich – London
Brünnhilde az érző emberré válás útján jár
Szinopszis: Brünnhilde ellent akar mondani neki, de egy megalázó hatalmi gesztussal elhallgattatja a lányát, és engedelmességre utasítja. Brünnhilde elindul, hogy csatlakozzon a két szökevényhez. Egy sziklás területen Siegmund és Sieglinde kimerülten megpihen. Hunding és bosszúállói a nyomukban vannak. Amikor Sieglinde kimerülten álomba merül, megjelenik Brünnhilde. Bejelenti Siegmundnak, hogy nem fogja túlélni a Hundinggal vívott harcot. Jutalmul bebocsátást ígér neki a Valhallába, hogy csatlakozzon apjához, Wotanhoz és testvéreihez, a valkűrökhöz. Amikor azonban Siegmund megtudja, hogy Sieglinde nem lesz vele, és tovább kell élnie, minden további nélkül kijelenti, hogy ebben az esetben eszébe sem jutna Brünnhildét követni a Valhallába, hanem inkább meghalna, sőt, ha kell, maga is megölné szeretett Sieglinde-jét, minthogy elváljon tőle. Siegmundot még Brünnhilde célzása sem állítja meg, hogy Sieglinde terhes: kardot ránt, és Sieglinde megölésére veti magát. Ez a gesztus olyannyira megindítja Brünnhildét, hogy együtt érez vele, és úgy dönt, támogatja Siegmundot a Hunding elleni harcban.
Ez a szakasz egy isteni és egy emberi alak első találkozását írja le. Brünnhilde, a háború istennője először érez szánalmat, ami korábban ismeretlen érzés volt számára. A pillanat jelentőségének hangsúlyozására Wagner kiemelten használja az úgynevezett “Wagner-tubákat”, amelyeket kifejezetten a Ringhez készítettek. Ünnepélyes, kimért tempóban Brünnhilde úgy jelenik meg Siegmundnak, mint a halál angyala, és a tubák eljátsszák neked a sors megrendítő motívumát.
Zenei idézet “Sors-motívum”
]
Ez a sorsmotívum képezi az alapját a második fontos motívumnak, amely az egész jelenetben jelen van:
Zenei idézet “A halál bejelentésének motívuma”
]Sieh auf mich – Nilsson / King
Siegmund és Hunding párviadala
Szinopszis: A kürtök Hunding érkezését jelentik, és Siegmund felkészül a csatára. Brünnhilde nem engedelmeskedik Wotannak, és megígéri, hogy segít Siegmundnak a harcban. Amikor Hunding és Siegmund szembenéznek egymással és megkezdik a harcot, Wotan közbelép és elpusztítja Siegmund kardját. Hunding leszúrja a fegyvertelen Siegmundot. Miközben diadalmasan issza Siegmund vérét, Wotan megöli Hundingot. Brünnhilde elveszi a kard maradványait, és Sieglindével együtt Grane nevű lován elmenekül.
A második felvonás fináléja gyengéd hangokkal kezdődik, amikor Sieglinde felébred. Hamarosan azonban harsogó kürtök hirdetik Hunding érkezését. Amikor a két férfi felsorakozik a párbajra, minden nagyon gyorsan történik. Először Sieglinde hiába veti magát a kettő közé, rögtön utána Brünnhilde jelenik meg a fúvósok Valkűr-motívumának kíséretében, hogy Siegfriedet támogassa. Végül Wotan jelenik meg, elragadja Brünnhildétől a lándzsát, és azzal elpusztítja Siegmund kardját, így Hundingnak kell leszúrnia a fegyvertelen Siegmundot. Két félelmetes akkord kíséretében Siegmund meghal. A zene lecsendesedik. Wotan gyászolja Siegmundot, és úgy dönt, hogy megbünteti Brünnhildét. Megöli Hundingot, és egy vad, izgatott rézfúvós szekvenciával ér véget ez a felvonás.
Zauberfest bezähmt ein Schlaf – London / Vickers / Nilsson / Ward / Brouwenstin
A WALKÜR 3. felvonás
A Valkűrök lovaglása
Szinopszis: Brünnhilde és Sieglinde a Valhallába menekültek, hogy segítséget kapjanak testvéreiktől, a valkűröktől.
A harmadik felvonás az úgynevezett Valkűrlovaglással kezdődik. A hét nővér látható, amint véres, megölt harcosokat vonszolnak a Valhallába. Vihar tombol, és a valkűrök “Hojotoho” csatakiáltásukat kiáltják.
Hojotoho! Hojotoho! Heiaha! Heiaha! – Jankowski
A nagy jelenet, amikor Sieglinde elbúcsúzik Brünnhildétől
Szinopszis: A nővérek elborzadnak, hogy Brünnhilde szembeszállt apjuk akaratával, és megtagadják a segítséget. Brünnhilde átadja Sieglindének Siegmund kardjának maradványait, és bejelenti neki, hogy egy Siegfried nevű hőst fog szülni. Odaadja neki Grane lovát, hogy keletre menekülhessen, és elrejtőzhessen Wotan elől Fafner erdejében. Ő maga várja majd Wotan bosszúját.
Ebben a drámai jelenetben, amelyben a terhes Sieglinde kétségbeesetten keres menedéket, Brünnhilde felfedi neki, hogy Siegmund iránti szerelmének gyümölcse egy hős lesz; dicsőségesen, először csendül fel a Siegfried-motívum:
Zenei idézet: “Siegfried-motívum“
]
Ezután átadja Sieglinde-nek Siegmund kardjának maradványait. Brünnhilde önzetlensége fölött most már elhatalmasodik rajta a meghatottság, és a legszínesebb zenekarral énekli el a sugárzó szerelmi megváltás motívumát:
Zenei idézet: “Szerelmi megváltás motívum”
Ezzel a motívummal a Gyűrű végéig nem találkozunk újra; ez zárja le Az istenek alkonyát és ezzel az egész művet.
So fliehe denn eilig und fliehe allein! – Nilsson / Brouwenstijn
Wotan büntetése Brünnhilde ellen – a nagy búcsújelenet
Szinopszis: Brünnhilde szembeszállt Wotan parancsával. Wotan kiutasítja őt a Valhallából, és elveszi isteni státuszát. Figyelmezteti a nővéreit, hogy aki közeledik hozzá, ugyanarra a sorsra jut. Wotan el akarja altatni egy ösvényen, ahol a védtelen kiszolgáltatott az első embernek. Wotan elkergeti a valkűröket. Brünnhilde, aki most egyedül maradt apjával, arra kéri, hogy alvóhelye köré tüzet rakjon a védelmére, hogy csak egy hős kaphassa el. Wotant ekkor elönti a meghatottság kedvenc lánya elvesztése miatt, és ők ketten egymás karjaiba borulnak. A lány homlokára adott gyengéd csókkal Wotan elaltatja Brünnhildét, és utasítja Loge-t, hogy építsen tűzfalat Brünnhilde alvóhelye köré.
Wotan búcsúja Brünnhildétől a Ring egyik nagy jelenete. Hallgasd meg, ahogy Wotan gyengéden meghatódva búcsúzik Brünnhildétől, és a zene eksztatikus zárlatban oldódik fel. Ezt a zenei szakaszt számos vezérmotívum jellemzi.
Először a nosztalgikus pihenőhely motívumot halljuk:
Zenei idézet: “Menedékhely-motívum“
Ezután a Siegfried-motívumot halljuk a kürtökben (“Denn einer nur freit die Braut, der freier als ich, der Gott”). Ezt követi Wotan szerelmi motívuma (2:55-től), amely az elválás fájdalmát fejezi ki. Először a fúvósokban, majd a fájdalom elsöprő gesztusaként a hegedűkben jelenik meg:
Zenei idézet: “Wotan szerelmi motívuma”
]A hosszú lírai jelenet, amelyben Wotan elaltatja Brünnhildét, hirtelen ér véget a lándzsamotívummal, amellyel Wotan akcióba lép:
Zenei idézet “Lándzsamotívum”
]A varázslatos tűzmotívummal Wotan Loge segítségével meggyújtja a tüzet Brünnhilde alvóhelye körül.
A különböző motívumok ellenpontozásával csodálatosan zárul ez a jelenet.
Leb wohl du kühnes herrliches Kind – London / Leinsdorf
]
Nézze meg a jelenetet egy másik értelmezésben a Bayreuthi Ring híres Chéreau/Boulez-produkciójának 1970-es évekbeli televíziós felvételének lenyűgöző részletéből.
Leb wohl du kühnes herrliches Kind – McIntyre / Jones
Felvételi ajánlás
DECCA Jon Vickers, Birgit Nilsson és George London közreműködésével, Erich Leinsdorf és a Londoni Szimfonikus Zenekar vezényletével.
Peter Lutz, Opera-inside, az online operakalauz Richard Wagner A VALKYRIE című művéhez
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!