A DER FLIEGENDE HOLLÄNDER online operakalauz
A “Repülő hollanddal” Wagnernek sikerült megalkotnia első remekművét. A tökéletes zenekari nyelvezet, a grandiózus vezérmotívumok és a pompás kórusjelenetek teszik a művet a német zeneszerző egyik csúcsművévé.
Áttekintés és gyors hozzáférés
Tartalom
♪ Synopsis
♪ I. felvonás (Sandwike jelenet)
♪ II. felvonás (Dalands házában)
♪ III. felvonás (Megváltási jelenet)
Felvételi ajánlás
Kiemelt részletek
♪ Summ und brumm du gutes Rädchen
♪ Johohohe (Senta balladája)
♪ Wie aus der Ferne längst vergangner Zeiten
♪ Verloren, ach verloren (Finale)
Synopsis of DER FLIEGENDE HOLLÄNDER
Premier
Drezda, 1843
Libretto
Richard Wagner, Heinrich Heine legendája és írásai alapján (Schnabelewopski úr emlékirataiból)
Főszerepek
Senta, Daland tengerész lánya (szoprán) - Erik, vadász és Senta vőlegénye (tenor) - Daland, Hajókapitány és Senta apja (basszus) - Holland, átkozott és Holland kapitánya (bariton) - Kormányos, matróz Daland hajóján (tenor)
Felvétel ajánló
DECCA, Leonie Rysanek, George London, Giorgio Tozzi és Karl Liebl vezényel Dorati Antal és a Royal Opera House Convent Garden Chorus and Orchestra.
Megjegyzés
Az életrajzi háttér
Wagner életrajzi anekdotája a “Repülő Hollandiára” való hivatkozásról legendává vált: 1839-ben ismét Rigában, hitelezőitől való félelme miatt sietős menekülésre kényszerült. Úti célja Párizs, az opera Mekkája volt, ahol a Grand Opéra-ban akarta színpadra állítani “Rienzijét”. Wagner úgy döntött, hogy vízi úton menekül Párizsba, és Königsbergben a “Thetis” fedélzetére csempészték őket. A Dánia és Svédország közötti tengerszorosban a hajó heves viharokba keveredett. A kapitány kénytelen volt az erős nyugati szél elől a Norvégia déli partjainál fekvő Sandwikében menedéket keresni. De néhány nyugodt nap után az Északi-tengeren még rosszabb vihar tört ki, amely két napon át tornyosuló hullámokkal és szörnyű zivatarokkal tombolt. S hogy Wagner a librettót mennyire pontosan saját tapasztalatai szerint alakította ki, azt mutatja Daland első megjelenése, aki felkiált: “Sandwike ez az! Pontosan ismerem az öblöt”. Amikor Wagnerék kerülőutak után Párizsba érkeztek, csaknem három évig maradtak a francia fővárosban. Párizsban írta meg A holland librettóját. A Grand Opera nem állította színpadra a Rienzit, és Wagner kénytelen volt eladni a librettót a hollandnak, hogy anyagi helyzetét fönn tudja tartani, ami nem akadályozta meg abban, hogy a librettót továbbra is saját céljaira használja fel. 1842-ben Párizsból Drezdába utazott, ahol ígéretet kapott a Rienzi bemutatójára.
Az “új Wagner”
A “Holländer”-rel Wagner befejezi korai szakaszát. Wagner 30 éves korában találta meg stílusát a zenedrámában és a művészetben. Még ha sok mindent kellene is még továbbfejleszteni, ebben az operában megtaláljuk az érett Wagner minden hajlamát:
- Wagner életének témái
- A zenedrámához vezető út
- A librettó saját tollából
- A vezérmotívumok használata
Wagner életének témái
A hollanddal Wagner megtalálta összetéveszthetetlen művészi útját: “Négy téma, amely Wagner további munkásságát is uralja, a Repülő hollandi cselekményének sarokköveit alkotja: a halál utáni vágyakozás, a nő áldozatkészsége, a szerelem-halál és a megváltás”. (Holland/Csampai, “operavezér”). Ezek a témák életrajzi meghatározottságúak, így feltételezhető, hogy a Hollandi személye és sorsa kapcsolatban áll Richard Wagner személyével: a Hollandiához hasonlóan a művész Wagner is hajtott ember, aki a politikai és gazdasági körülmények viszontagságain keresztül keresi a megváltást művészként. Ez a megváltó jelenik meg ebben az operában Senta, Wagner első “jövő asszonya” formájában. A Hollandiában ez a “jövő asszonya” még passzív, átadja magát a halálnak; a Megváltó későbbi alakjai már átfogóbb igényt fognak kifejteni. “Wagner semmiről sem gondolkodott olyan mélyen, mint a szabadulásról: az ő operája a szabadulás operája. Valaki mindig meg akar vele változni … ez az ő problémája. (Nietzsche).
A zenedrámához vezető út
A holland még mindig nagyrészt számopera. De Wagner már kezdi a számokat kombinálni, jelenetekké formálni, és kialakítja a zenedráma első megközelítéseit.
A librettó saját tollából
Wagner a történetet Heinrich Heine egyik könyvéből vette át (“Schnabelewopski úr emlékirataiból”), amely egy évszázados legendát idézett. Wagner nem sokat változtatott a történeten, de saját bevallása szerint ezzel a művével megtette a lépést az “operaszövegek szerzőjéből” a költővé válás útján. Most már képes volt saját belső lényét átültetni a Senta és a Hollandi karakterébe. A háborgó tenger a főszereplőkben tomboló vihar metaforájává válik. “Én csak a végletekben tudok élni” – mondta magáról Wagner. Egyetlen mondat sem írja le jobban a Hollandi és Sentá kapcsolatát, mert ez a kapcsolat több mint szerelem, a halálban keresi a megváltást. Így kiált fel Senta a második mondatban: “Látnom kell őt! Vele együtt kell elpusztulnom!” Erik és Daland az ellenvilág, akiknek a cselekvése tisztán külsődleges marad. Ezt fejezi ki a zene is, amely Daland és Erik szólamában nagyon tonális marad, és már jellegzetes kromatizálódást tapasztal Senta és Holländer szólamában.
A vezérmotívumok használata
Wagner még nem rendelkezik a leitmotívumok használatának teljes művészetével, és a “Holländer” nem az első operája, amelyben ezt a technikát alkalmazza. De a leitmotívumok első alkalommal olyan tömörséggel bírnak, amely uralja az operát. A jelenetekhez tartozó kommentárrészletekben különböző példákat találunk a legfontosabb motívumok jegyzeteire.
Premier Drezdában
A premierre 1843. január 2-án került sor a drezdai Királyi Udvari Színházban. A karmesteri pódiumon maga Wagner állt. A Rienzi három hónappal korábbi, ugyanitt tartott diadalmas bemutatója után Wagner a siker megismétlődésében reménykedett. Csalódnia kellett azonban, a közönség rendkívül langyosan fogadta művét, és a produkciót négy előadás után el is bocsátották. Wilhelmine Schröder-Devrient állítólag lenyűgözően alakította Sentát, de a vegyes rendezés és a többi énekes nem felelt meg Wagner elvárásainak. A holland sikere csak az 1852-es zürichi előadás átdolgozott változatával indult be igazán.
DER FLIEGENDE HOLLÄNDER 1. felvonás
A nyitány vezérmotívumai
Szinopszis: Daland kereskedelmi hajójával viharba kerül, és kénytelen a Sandwike nevű védett öbölben menedéket keresni.
Az opera Wagner egyik páratlan nyitányával kezdődik. A viharos tenger úgy fest, mint egy szimfonikus költeményben. Rossini és Meyerbeer viharai csak szelíd fuvallat Wagner hurrikánjához képest. Három fontos vezérmotívumot hallunk ebben a nyitódarabban. Rögtön az elején halljuk a holland motívumot:
Nem sokkal később a tömör szellem motívum:
Ezt a részt követően egy lírai témát, az úgynevezett megváltás-motívumot halljuk.
És nem sokkal később a szerelmi motívum:
A vihar ismét kitör, és felcsendül a “Steuermann, lass die Wacht” című matrózdal, amelyet a 3. felvonásban hallunk majd. A végén ismét megnyugszik a hangulat, és a megváltás motívum témájával ünnepélyesen zárul a nyitány.
Overture – Klemperer / Philharmonia
A kormányos dala
Szinopszis: A hajó csendesen horgonyon fekszik, és a kormányosra osztják az éjszakai őrséget. Hogy ébren tartsa magát, énekel egy dalt.
A kormányosnak ez a vágyakozó áriája egy gyönyörű tengerészdal. A szólam nagyon magasra van írva, a végén még a magas C-t is eléri.
Mit Gewitter und Sturm – Wunderlich
A holland monológja – a meglepetés a végén
Szinopszis: Unbemerkt ankert ein Schiff in der Nähe. Der Kapitän dieses Schiffes ist dazu verdammt, für immer auf See zu sein. Nur alle 7 Jahre, so wie jetzt, darf er an Land gehen. Wenn er dort eine Frau fände, wären er und seine Mannschaft von dem Fluch befreit.
A holland monológját bevezető néhány ütem az öböl magányosságát és sivárságát lelkének tükörképeként rajzolja meg. A monológ kezdetén nem érzékelhető hangnem, ami kísérteties feszültséget teremt. A második részben “Wie oft in Meeres tiefsten Schlund” a holland legfontosabb vezérmotívumát halljuk. A harmadik részben, a “Dich frag ich frag ich gepriesener Engel Gottes”-ban a hollandot a hegedűk tremolói kísérik, amelyek a C-dúr és a c-moll hangnemek között ingadoznak, így zeneileg is rögzítve a félelem és a megváltás reménye közötti hányattatását, a negyedik részben pedig visszatér a kezdet sötét hangulata. A hangulat felborul, a holland már kész feladni a reményt: “Ti csillagok odafent, ne fussatok tovább! Örök kihalás szakad rám!”. Amikor a zene a záróakkordhoz ér, megtörténik a csoda, sugárzó C-dúrban szólal meg, és egy rövid, fényes kadenciával ér véget ez a nagy monológ.
Die Frist ist um – Hotter
A holland és Daland üzletet köt
Szinopszis: Amikor Daland a fedélzetre megy, felismer egy második hajót a ködben. Daland meghívja a kapitányt a hajójára. A kapitány a Dalanddal folytatott beszélgetés során értesül Daland lányáról, Sentáról. A holland megmutatja Dalandnak az aranyát, és megkéri Senta lánya kezét. Dalandot elvakítja a gazdagság, és beleegyezik.
Durch Sturm und bösen Wind verschlagen – London
DER FLIEGENDE HOLLÄNDER 2. felvonás
Szinopszis: Otthon a Dalands fonodában a fonónők dolgoznak.
Wagner nagyra becsülte Carl Maria von Webert, ez a jelenet a Freischütz (Schelm, halt fest) híres fonókerék-jelenetének mintájára készült nyílt másolat.
Summ und brumm
Senta balladája
Szinopszis: Daland lánya, Senta elmerül a repülő holland festményében, amelynek történetét Mária mesélte el neki. Senta a fonóknak mesél a megmentő szerepéről.
Wagner szerint először ezt a balladát írta meg, és ez lett a zene és a mű drámaiságának sarkalatos pontja. A balladában Senta elmeséli a holland történetét, és megjelennek a legfontosabb vezérmotívumok. Az első két versszakban a holland történetét halljuk. Ez a rész a zenekar hollandi motívumával kezdődik, amelyet Senta énekelt szellemmotívuma követ, majd a megváltás motívumával zárul. Ezután a lányok meghatottan csatlakoznak a megváltás-motívumhoz, és Senta eksztatikusan fejezi be a balladát a holland megváltásának kívánságával.
Hallgassa meg Senta balladáját két interpretációban:
Johohoe! Traft ihr das Schiff im Meere an (1) – Norman
Egy csemege Kirsten Flagstad balladája a 30-as évekből. Flagstadt az egyik legjelentősebb Wagner-énekesnő volt, hangja nagy volumenű és gazdag hangzást jelentett a drámai részekben is.
Johohohe (1) – Flagstadt
Erik elmondja Sentának az álmát
Szinopszis: Senta vőlegénye, Erik belép a fonodába, és beszámol Daland érkezéséről. A lányok a partra szaladnak. Erik visszatartja Sentát, mert nyugtalanítja, hogy Senta belezúgott a hollandba. Biztosítja a lányt a szerelméről, és elmeséli neki az álmát, amelyben látta, hogy a lány egy idegennel menekül ki a tengerre. Senta megbabonázva hallgatja őt, és sírva fakad: “Látnom kell őt! Vele együtt kell elpusztulnom!”. Erik elborzadva kiviharzik a szobából.
Auf hohem Felsen lag ich – King
Senta találkozik a hollanddal
Szinopszis: Senta gondolataiba merülve nézi a hollandról készült festményt, amikor apja a hollanddal együtt belép. Most Szenta és a holland áll egymással szemben.
Ez a jelenet nem két színész duettje, hanem két emberé, akiket a sors hajt. Ami velük történik, azt a sors előre megszabja. Legyen az a holland átka vagy Senta megmentő sorsának sorsa. Két rokon lélek gyengéd, álmodozása ez. A szöveg és a zene nem egy szerelmi duettet ír le, hanem egy ki nem mondott sorsot és megváltást.
Hallgassa meg a “Wie aus längst vergangenen Zeiten” című megrendítő duettet Birgit Nilsson és Hans Hotter közreműködésével. Hotter az 1950/60-as évek vezető hollandja volt George London mellett, és talán még később sem tudta felülmúlni (Fischer, Grosse Stimmen). Hotter (1909-2003) nem a klasszikus hősbariton hangjával rendelkezett, hanem belcanti lágy hanggal.
Wie aus der Ferne längst vergang’ner Zeiten (1) – Nilsson/Hotter
A “Wie aus der Ferne” (Mintha messziről jönne) duett egy másik interpretációját gyönyörűen énekli Kirsten Flagstad (magasztosan) és Herbert Janssen (ritkán hallani a fájdalmat szebben). Sajnos a felvétel zörög és recseg.
Wie aus der Ferne längst vergang’ner Zeiten (2) – Flagstad/Janssen
Szinopszis: Daland visszajön és hallani akarja tőlük a döntést. Senta és a holland megfogadják, hogy összeházasodnak. Daland megkéri őket, hogy jelenjenek meg a visszatérési ünnepségen.
Verzeiht! Mein Volk hält draußen sich nicht mehr – Morris / Voigt / Heppner
DER FLIEGENDE HOLLÄNDER 3. felvonás
A matrózok éneke
Szinopszis: A falusiak ünnepséggel ünneplik a matrózok érkezését Daland hajóján. Hívogatják a holland matrózokat, de ott kísértetiesen sötét és csendes marad.
Átvezető zenével, szünet nélkül, a harmadik felvonás a matrózok kórusával kezdődik. A “repülő holland” kórusrészeinek zenei hatása elsöprő.
Steuermann lass die Wacht – Solti
Szinopszis: A Daland hajójának matrózai jókedvűen énekelnek és gúnyolódnak a Holland matrózain. Hirtelen hátborzongató ének hangzik fel a holland hajójáról, és a tenger morajlani kezd.
Chor des Holländers – Solti
Szinopszis: Erik ismét megpróbálja meggondolni Sentát, és emlékezteti őt a hűségesküjére.
Hallgassa meg ezt a Plácido Domingo által énekelt cavatinát.
Willst Du jenes Tags – Domingo/Sinopoli
A Repülő Hollandi nagy fináléja
Szinopszis: A holland meg akarja kímélni Sentát, és nélküle vitorlát bont. Senta hűséget fogad neki, felmászik egy sziklára, és a tengerbe veti magát. A távolban mindketten átváltozott alakban emelkednek ki a tengerből; a holland a karjaiban tartja Sentát.
Wagner ehhez a fináléhoz villanyos zenét komponált. Senta lemondása a holland drámai búcsújelenetét követi: “Elveszett, ó elveszett, örökre elveszett az üdvösség”, a holland drámai búcsújelenete.
Verloren, ach verloren – King / Stewart / Löwlein
Felvételi ajánlás
DECCA, Leonie Rysanek, George London, Giorgio Tozzi és Karl Liebl Dorati Antal vezényletével, valamint a Királyi Operaház Convent Garden kórusa és zenekara.
Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz Richard Wagner DER FLIEGENDE HOLLÄNDER című művéhez
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!