Az EUGEN Anyegin online operakalauz
Csajkovszkij tíz operát írt. Az Eugen Onegin a leghíresebb és legszebb operája. Érzelmes zene, káprázatos hangszerelés és belső dráma jellemzi ezt a művet. Csajkovszkij a legnagyobb balettjeit idéző, gyönyörű zenei zenekari részekkel is megajándékoz bennünket.
Áttekintés és gyors hozzáférés
Tartalom
♪ I. felvonás (vidéki birtok jelenete)
♪ II. felvonás (báli jelenet, párbajjelenet)
♪ III. felvonás (báli jelenet, Gremin házában)
Kiemelt információk
♪ Ya lyublyu vas (Lenski arioso)
♪ Puskai pogibnu ya (levéljelenet)
♪ Kuda, Kuda (Lenszkij áriája)
♪ Uzhel ta samaya Tatyana (Onegin áriája)
Bemutató
Szent Moszkva, 1879
Libretto
Peter Tchaikovsky és Konstantin Shilovsky azonos című verses regénye alapján, Alekszandr Puskin azonos című regénye.
Főszerepek
Larina, özvegy és nagybirtokos (mezzoszoprán) - Tatyana, a lánya (szoprán) - Olga, Tatjana nővére (alt) - Lenski, költő (tenor) - Onegin, Aristokrata és Lenski barátja (bariton) - Gremin, gazdag herceg (basszus)
Recording recommendation
DG Thomas Allennel, Neil Shicoff, Mirella Freni, Anne Sofie von Otter James Levine vezényletével, a lipcsei Rundfunkchorral és a drezdai Staatskapelle-vel.
SYNOPSIS
]
Comment
Az életrajzi szempont
Az 1877-es év meghatározó volt a 37 éves zeneszerző számára. Az “Onegin Eugén” munkája mellett bekövetkezett boldogtalan házassága, és levelező kapcsolatot létesített Nagyezsda von Meckkel. Emellett egy hegedűvirtuózzal is elragadtatott kapcsolatot ápolt. De egyik dolog követte a másikat. Csajkovszkij még ugyanezen év januárjában írt bátyjának, Modestnek, hogy elragadtatott szerelmet érez Josef Kotek iránt, akit évekkel korábban a moszkvai konzervatóriumban való tanítása révén ismert meg. Az előző évben Csajkovszkij eljátszott a gondolattal, hogy rangjához méltó módon megházasodik, hogy ellensúlyozza a család és a társadalom nyomását.
Májusban egy tanítványa szerelmes levele akkor érte el, amikor egy tanár barátja azt javasolta neki, hogy Puskin “Eugen Onegin” című operáját használja fel egy új opera anyagaként. Csajkovszkij a kezdeti habozás után egy álmatlan éjszaka alatt, mámoros állapotban írta meg az opera vázlatát. Ezen a ponton kezdett keveredni a valóság és a fikció, hiszen Csajkovszkij a magánéletében ugyanazzal a dilemmával szembesült, mint a regénybeli Onegin szereplője, azzal a különbséggel, hogy a szerelmes levél nem Tatjánától, hanem későbbi feleségétől, Antonina Ivanovnától érkezett.
Shirov segítségével nekilátott a librettónak, és júniusra elkészült az első felvonás. Ugyanakkor Antoninával való kapcsolata is gyorsan fejlődött, és már júliusban megünnepelték az esküvőt, bár Csajkovszkij nem volt ünnepi hangulatban, mert alig néhány hónappal később öngyilkosságot kísérelt meg, amikor a jéghideg Moszkva folyóba vetette magát. Az ezt követő idegösszeomlást követően bátyja, Modeszt levélben értesítette Antoninát a különválásukról, és Csajkovszkij eléggé felépült ahhoz, hogy 1878 januárjában San Remóban befejezze az “Onegin Eugén”-t a két utolsó felvonással.
Irodalmi modell / librettó
Jártas zenekritikusként Csajkovszkij jól ismerte az operairodalmat, és néhány fejlemény nem tetszett neki. Éles nyelvű megfigyelő volt, és kritikusa Verdinek (“ízléstelen orgonaköszörűs dallamok”). Verdi fejlődését a “Grand Opéra” és a bonyolult operák, mint például az 1871-es Aida irányába, monumentalizmusnak és magamutogatásnak minősítette. Számára a zenés színházban a szereplők belső élete állt előtérben. Puskin műve kínálta erre a lehetőséget, és Csajkovszkij az irodalmár Shirovval együtt kifejezetten az “Eugen Onegin” című verséből választott ki négy részletet.
Hamarosan megszabadult Shirov támogatásától. A verseket maga választotta ki, és nagyrészt változatlan formában vette át. Később művét nem “operának”, hanem “lírai jeleneteknek” nevezte. Szándékosan nem törekedett a széles körben elágazó cselekményre, mint Verdi vagy Wagner, hanem a kamaraopera formáját választotta. Ennek ellenére a mű drámainak nevezhető, és az operalátogató hálás a világos és érthető cselekményért. Onegin minden felvonást kifejezetten egy-egy főszereplőnek szentelt. Az első felvonásban Tatjana karaktere áll az előtérben, a másodikban Lenszkijé, végül a harmadikban Oneginé. Csajkovszkij valamennyi szereplővel képes volt kapcsolatot teremteni; az Oneginhez és Tatjánához fűződő, fentebb leírt kapcsolaton kívül a fiatalkori dandy művész Lenszkijben is magára ismert.
Leitmotívumok és zene
Csajkovszkij 1876-ban ellátogatott a bayreuthi fesztiválra, és ott látta a Ring des Nibelungen című darabot. Wagner zenéjéről nem túl hízelgően nyilatkozott. Hogy a német milyen mértékben hatott a zenéjére, nehéz megítélni; mindenesetre Csajkovszkij az “Eugen Onegin”-ben tudatosan használt wagneri stílusú emlékmotívumokat. A levéljelenetről szóló részben az “Eugen Onegin” négy legfontosabb motívumát mutatjuk be. A motívumokon kívül a művet szólók és duettek jellemzik. Csak a második tételben hallunk egy rövid kvartettet.
A szólódarabok – Lenszkij áriájának kivételével – terjedelmükben nem klasszikus áriák, hanem Csajkovszkijtól megszokott módon az áriák jellegét hordozzák, azaz tömörebbek és kevésbé változatosak.
Bemutató és kritika: Bár Csajkovszkij már elismert zeneszerző volt, és már sikerült remekműveket alkotnia például az Első zongoraversennyel vagy a Hattyúk tava című balettel, egy új opera sikerében nem lehetett biztos. Korábbi négy operaprojektje kevés sikerrel járt, és még legjobb műve, az “Opritschnik” című opera is legfeljebb – saját szavai szerint – “sikeres kudarc” volt.
Mivel a zeneszerző nem szerette a nagyszabású operaszínpadok pompáját, az “Eugen Onegin” 1878. januári ősbemutatójának helyszínéül a moszkvai konzervatóriumot választotta. A művet a rektor és barát, Nyikolaj Rubinstein rendezésében, főként a konzervatórium fiatal énekeseivel és hangszerészeivel vitték színre, és a közönség és a kritika nagyrészt kedvezően fogadta. A hagyományos operaházban történő első előadásra csak két évvel később került sor a Bolsoj Színházban, amely szintén jó visszhangra talált. Az 1884-es prágai előadás Csajkovszkij vezényletével azonban elindította az opera sikerét, amely ezt követően a legtöbbet játszott orosz operává vált.
EUGEN Anyegin I. TÉTEL
A bevezető melankolikus hangulatba vezet minket, fenyegető felhangok utalnak a drámára, ami történni fog.
Bevezetés – Fedosejev
]
Szinopszis: Larins vidéki birtokán. Larina visszagondol fiatalkorára, amikor nem mehetett férjhez a tiszthez, akit szeretett. Két lányát hallgatja, miközben a háttérben a parasztlányok orosz népdalokat énekelnek.
Sophie von Otter és Mirella Freni egy gyönyörű duettben, amelyet egy kvartett követ.
Slikali – v.Otter/Freni
]
Szinopszis: A gazdák behozzák a termést.
Gyönyörű kórus vezet be minket az 1810-es oroszországi parasztok (fárasztó) világába.
Bolyt moyi skori – Levine
]
A nővérek karakterének kontrasztja
Szinopszis: A két nővér karaktere nem is lehetne különbözőbb. Olga vidám és túláradó, Tatjana álmodozó és befelé forduló.
Kak ya lyublyu..Uzh kak po most – Freni / von Otter
]Lenski Arioso
Szinopszis: Lenski megjelenik. Ő egy költő és szomszéd, aki szenvedélyesen szereti Olgát… Elkíséri őt Onegin, a szomszéd és arisztokrata. Míg Lenski szenvedélyes ember, addig Onegin, a hűvös racionalista, sokáig az élvezetek embere volt, és egy ideje már unatkozik nagybátyja birtokán. Lenszkij örül az Olgával való viszontlátásnak.
Lenski Ariosóját németül halljuk Fritz Wunderlichtől, aki 36 éves korában halt meg. Elragadó és egyben megható felvétel.
Ya lyublyu vas (Ja ich liebe dich) – Wunderlich
]Tatjána levéljelenete – szerelmes
Szinopszis: Tatjana sétálni megy Oneginnel, furcsán vonzódik hozzá, miközben Onegin meglehetősen távolságtartónak tűnik. Este nem tud elaludni. Az érzékeny Tatjana tudatára ébred, hogy beleszeretett Oneginbe. Leül az íróasztalához, és elragadtatott szerelmes levelet ír Oneginnek. Még aznap este elviteti a levelet Oneginnek.
A levéljelenet az operatörténet egyik nagy monológja. Ebben a híres jelenetben Tatjana minden érzelmet átél. A reménytelen kétségbeeséstől az extatikus emelkedettségig. A monológ négy részre tagolódik, amelyek mindegyike önmagában is megállná a helyét.
A bevezető Tatjana szenvedélyes vágyakozását írja le. A vonósok vibráló tremolója a belső nyugtalanságot és viszolygást tükrözi. A zenekari bevezetés váltása gyors félkavartokra, az izgatott szívdobbanás pengetett nyolcadokkal imitálja a lány izgatottságát, hogy megírja-e a levelet. Hamarosan Tatjana belekezd a döntésébe: “Puskai pogibnu y” (“És ha ez lenne a végem”). Az ének egyre lázasabbá válik, egyre nagyobb hullámokat vet egészen a magas asz végéig, a döntésig, hogy azonnal leül az íróasztalhoz: “vezdy, on predo mnoyu!”.
Amikor Tatjana leül az íróasztalához, elhallgat, a zenekar megnyugszik, és új, ezúttal nyugodt bevezetővel indul. Tatjána vezérmotívuma hallható a vonósokban:
Kezébe veszi a tollat, de néhány ütem után megtorpan, mit is írjon? Megjelenik Onegin motívuma, melyet az oboa többször is gyengéden énekelve megismétel:
De a nő tétovázik: “ne v silakh ya vladyet svoyei dushoi!” (“Nincs erőm, hogy legyűrjem a szívemet!”). Mi a másik lehetőség? Csajkovszkij Tatjána magány motívumát idézi a fuvolákban:
Onegin motívumával a zenekarban elkezd írni (“zachem vi posetili nas?”, “Miért látogattál meg minket?”), mindent elárul. Megírja gyötrelmének vallomását. Csajkovszkij folyamatosan növeli a tempót, a zene egyre sürgetőbbé válik. Aztán a hangulat hirtelen megváltozik, amikor az oboa elénekli a szerelmi vallomás motívumát:
Tatjana először tétován, gyengéden veszi fel a motívumot: “Kto ti: moi angel li khranitel” (“Ki vagy te: az én őrangyalom vagy egy ravasz csábító?”). Nagy a félelem az elutasítástól, de meg akarja próbálni. Ahogy aláírja a levelet, dicsőséges rézfúvósok és ujjongó vonósok szólalnak meg, és Tatjana remegő szavakkal fejezi be az áriát.
Anna Netrebko tolmácsolásában a levéljelenet egyszerűen nagyszerű. A darab intim részeit uralja, éneklése finom, a pianók lélegzetelállítóak, hogy aztán kicsit később nagy parázsban, teli torokból eksztatikus csúcshangokat teremtsen.
Puskai pogibnu ya – Netrebko
]
Onegin meglátogatja Tatjánát
Szinopszis: Új nap virrad. A lányok bogyókat szednek.
Dyevitski, krasavitski
]
Szinopszis: Másnap személyesen Onegin érkezik. Tatjana izgatott. Megijed, Onegin kineveti a túláradó lelkesedését. Onegin visszautasítja a szerelmét. A házasság idegen a lelkétől. Hamarosan megismerkedik valaki mással, és elfelejti őt. Tatjana megalázva süllyed a székre.
Hvorosztovszkij interpretációja megrendítő, meleg és elegáns, mégis közvetíti azt a távolságtartást, amit a szerep megkövetel.
Kogda bi zhizn – Hvorosztosszkij
]
EUGEN Anyegin ACT II
Szinopszis: Tatjána tiszteletére januárban, a névnapján bált rendeznek. Lenszkij magával vitte Onegint is. De hamar megunja, és azzal áll bosszút Lenszkijen, hogy újra és újra Olgával táncol. Amikor Lenszkij féltékeny lesz, Olga kigúnyolja őt.
A ¾ ütem mindig is megihlette Csajkovszkijt. Miközben a vendégek keringőt táncolnak és szórakoznak, észrevétlenül elkezdődik a dráma.
Csajkovszkij nagy hatást kelt: a fergeteges tánc közben, a Lenszkyben a belső dráma kibontakozásra készül.
Entracte &; Keringő – Levine
]
Szinopszis: Egy közelben lakó francia férfi egy francia nyelvű kupléval lepi meg Tatjánát.
A cette fête inviée – Sénéchal
]
Onegin veszélyes játékot játszik
Szinopszis: Onegin tovább provokálja Lenszkijt, és a kettő szörnyű vitába keveredik. Közben a vendégek abbahagyják a táncot és hallgatják őket. Lenszkij elveszti a fejét, és elégtételt követel.
Onegin szerencsétlenségbe taszítja az instabil Lenszkijt.
Ti ne tantsuyesh, Lenski – Weikl / Burrows
]
Szinopszis: Lenski bocsánatot kér Tatjana édesanyjától a jelenetért, Onegin pedig sajnálja, hogy ennyire felbosszantotta barátját, Lenskit. A drámát azonban nem lehet abbahagyni, és Onegin elhatározza, hogy megleckézteti Lenszkijt. Napkeltekor párbajt rendeznek.
Csajkovszkij ebben a jelenetben bizonyítja, hogy a jellemzés mestere. A 4 szerep mindegyikének érzelmi világát nagyszerűen ábrázolja.
Vashem dóm – Beczala / Netrebko
]Lenski nagy áriája Kuda, kuda
Szinopszis: Kora reggel van. Lenski egy komor havas tájban áll. Oneginre vár. A halál előérzetében gondolatai visszavándorolnak múltbeli ifjúságára és Olga iránti szerelmére.
Az opera Alekszandr Puskin regénye alapján készült. Puskin élete során huszonkilenc párbajban vett részt. Az utolsó párbajban egy francia tiszt keze által halálosan megsebesült. Mintha előérzete lett volna, az előtörténet nagyban hasonlított a regényhez.
A Kuda, kuda sok tenornak lett a showműve. Ennek az áriának 4 különböző változatát találja a darablistában.
Az elsőben a talán legjobb orosz tenor, Leonyid Szobinov hangjával, elképesztően jó hangminőségben (felvétel éve 1912) egy orosz tenor benyomását kelti (“Lenszkij áriája”). Az orosz tenorok hangja a nyugati fül számára kissé szokatlan. Magas a hangszínük, nagyon elegikusak és gyönyörű sorokat énekelnek. De a hangok kevésbé színesek és szinte kicsik (Kesting).
Kuda, kuda vy (Lenszkij áriája) (1) – Sobinov
]
Az ária hangulata tökéletesen illeszkedik Björling természetesen melankolikus hangjához. A hangzás szépsége és a hangban rejlő fájdalom lenyűgöző.
Kuda, kuda vy (Lenski áriája) (2) – Björling
]
Julius Patzak volt az elegi hangok tenorja. Úgy tudta kifejezni a melankolikus hangokat, mint kevesen mások. Az ő tolmácsolásában németül énekelt.
Kuda, kuda vy (Lenski áriája) (3) – Julius Patzak
]
Placido Domingo kitűnő változatát hallhatják. Oroszsága meglepően hitelesen hangzik (legalábbis ahhoz képest, hogy nem beszél oroszul…).
Kuda, kuda vy (Lenski áriája) (4) – Domingo
]
Szinopszis: Onegin megjelenik. A másodpercek átadják a fegyvereket. A kettő felsorakozik. Egy lövés eldördül, és Lenszkijt megölik.
EUGEN Anyegin III. felvonás
Entracte Polonaise – Solti/ROH
Gremins Aria
Szinopszis: Évekkel később. Egy szentpétervári bálteremben. Megjelenik az öreg Gremin herceg a feleségével – Tatjana ! Gremin elmondja a meglepett Oneginnek, hogy két évvel ezelőtt megnősült.
Ez az orosz opera tökéletes alkalom az orosz énekesek megismerésére. Az orosz basszusokra jellemző a hangjuk sötét, szinte fekete színe, míg a tenoroknak általában magas, elegikus hangjuk van. Az orosz basszushang csodálatos példáját hallhatjuk a “Gremins ária” című operában Borisz Sztokolov tolmácsolásában.
Gremins ária – Boris Shtokolov
]Onegin nagy áriája
Szinopszis: Onegin sokkos állapotban van. Hirtelen felforr benne a szenvedély. Tatjana emléke, a halálos párbaj és az elveszett évek mélyen megrázzák. Tatjana láttán kénytelen beismerni, hogy beleszeretett.
A híres angol kritikus, John Stean méltatta az orosz baritonista Pavel Liszitszian hangját. Nemcsak orosz szerepekben, de a magas hangokon is csillogó, enyhén fémes, szép hangjával tökéletes Verdi-bariton volt. Kesting is lelkesedett. ” Soha nem hallottam szebb Onegins áriát”.
Uzhel ta samaya Tatyana – Lisitsan
]
A tragikus finálé
Szinopszis: Megkezdődött a reggel Greminék házában. Tatjana levelet kapott Onegintől, a múltjának egy jelenésétől. Onegin megjelenik. Tatjana elmeséli neki, hogy 2 évvel ezelőtt Onegin, ahol csak a szívében talált szigorúságot. A boldogság karnyújtásnyira volt, olyan közel, de most férjhez ment és kéri Onegint, hogy távozzon. Onegin visszautasítja. Meghatódva Tatjana szerelmet vall szerelmének. De hűsége a férjéhez tartozik. Onegin ezt nem akarja elfogadni. Örökre elbúcsúzik és elhagyja a szobát. Onegin elmenekül a házból.
Ebből a jelenetből egy részletet hallunk és látunk Anna Netrebko és Dmitrij Horosztovszkij gálakoncertjén a moszkvai Vörös térről.
O! Kak mne tiazhelo – Netrebko/Hvorostovsky
]
Tatjana nem egy Anna Karenina, aki elhagyja a férjét egy másik férfiért, így ebben az operában mind a 3 főszereplő vesztesként marad hátra. Csajkovszkij az ősbemutatót a konzervatóriumi fiatalokkal rendezte meg, mert minden pompás dolog visszataszító volt számára ennél az operánál. Hiszen ebben a műben a szerepek belső világa áll a középpontban, ez egy klasszikus kamaraopera. Ezt kell figyelembe venni az opera színpadra állításakor, a dráma és a báli jelenetek ellenére is.
Felvételi ajánlás
DG Thomas Allen, Neil Shicoff, Mirella Freni, Anne Sofie von Otter közreműködésével James Levine vezényletével a lipcsei Rundfunkchorral és a drezdai Staatskapelle-vel.
Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz PETER CSAIKOVSZKIJ EUGEN Anyegin című operájához
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!