Puccini CHE GELIDA MANINA című áriájának portréja
Olvasd el az érdekes tényeket és hallgasd meg a nagyszerű YouTube videókat a híres “Che gelida manina” áriáról.
Ha többet szeretne hallani a La Boheme című operáról, kattintson az operaportré linkjére
Az ária – Szinopszis és háttér
Szinopszis: A filozófus Colline hazatér. Rossz kedve van, mert nem tudott eladni semmit a zálogházban, mert az szenteste zárva volt. Csak a zenész Schaunard tudott keresni valamit, és hoz magával bort, tűzifát és némi pénzt. Így hát úgy döntenek, hogy a szentestét a Café Momusban töltik. Megzavarja őket a főbérlőjük, Benoit, aki a régóta esedékes bérleti díjat feni. Megszabadulnak tőle és elmennek a kávézóba. Egyedül Rodolfo marad, mert neki még be kell fejeznie egy cikket. Kopogtatnak az ajtón. Mimi az, a varrónő a szomszéd lakásból. Tüzet kér az eloltott gyertyához. Mimi gyengének érzi magát, és Rodolfo gondoskodik róla. Ők ketten beszélgetnek az életükről és az álmaikról. Rodolfo kezdi és mesél magáról, a költőről, az álmok milliomosáról.< /blockquote>
A “che gelida manina” című híres ária pianissimo és dolcissimo kezdődik, az első rész pedig egy gyönyörű rallentando véget ér, amikor Rodolfo a gyönyörű holdra mutat, amely romantikusan csillog a szobában (e qui la luna). Rodolfo egy kifejező “Chi son”-nal mutatkozik be, amelyben költőként és szegény művészként jellemzi magát. A harmadik részben álmairól mesél, ami dicsőségesen a “millionaria” szóval tetőzik. A negyedik részben Mimiről énekel, akit nemrég ismert meg. A híres zárószekvencia a magas C-vel (Ma il furto non m’accora, poiché, poichè v’ha preso stanza, la speranza) végtelenül romantikus.
Az ária – a che gelida manina szövege
Che gelida manina, se la lasci riscaldar…
Cercar che giova? Al buio non si trova.
Ma per fortuna, è una notte di luna,
e qui la luna… l’abbiamo vicina.
Aspetti, signorina,
le dirò con due parole:
chi son? chi son!… e che faccio…
Gyere vivo?… Vuole?
Tényleg? Sono um poeta.
Chi cosa faccio? Scrivo.
E come vivo? Vivo.
In porvetà mia lieta,
scialo da gran signore…
rime ed inni d’amore.
Per sogni e per chimere…
e per castelli in aria!
L’anima ho milionaria.
Talor dal mio forziere…
ruban tutti i gioelli
due ladri: gli occhi belli.
V’entrar com voi pur ora,
ed i miei sogni usati
e i bei sogni miei tosto si dileguar!
Ma il furto non m’accora,
poichè v’ha preso stanza… la speranza!
Or che mi conoscete, parlate voi deh! parlate…
Chi siete?
Vi piaccia dir?< /blockquote>
Micsoda fagyott kis kéz,
hadd melegítsem meg neked.
Mi értelme keresgélni?
A sötétben nem fogjuk megtalálni.
De szerencsére
holdfényes éjszaka van,
és a hold
itt van a közelünkben.< /p>
Várjon, kisasszony,
Két szóban elmondom,
ki vagyok, mit csinálok,
és hogyan élek. Szabad?
Ki vagyok én? Költő vagyok.
Mit tegyek? Írok.< /p>
És hogyan élek? Én élek.
Gondtalan szegénységemben
Elpazarolom a rímeket
és szerelmes dalokat, mint egy úr.< /p>
Amikor álmokról és látomásokról van szó.
és várak a levegőben,
Egy milliomos lelke van bennem.
Időről időre két tolvaj
ellopni az összes ékszert
a széfemből, két szép szem.
Az előbb jöttek be veled,
és a szokásos álmaim
szép álmaim,
egyszerre a semmibe olvadtak!< /p>
De a lopás nem dühít fel,
mert a helyükön már
elragadott a remény!
Most, hogy mindent tudsz rólam,
mondd meg, hogy ki vagy.
Kérlek, tedd meg!< /blockquote>
A Che gelida manina híres értelmezései
Kezdjük Pavarottival. Sok szakértő úgy véli, hogy Pavarotti a legjobb Rodolfo a hangfelvételek történetében. Keszting szavaival élve: Pavarotti Pottónak a legjobban sikerült a hangja: “Gyengén kiemelkedő, színészileg is és főleg színészileg is Pavarotti mutatja magát Rodolfóként Karajan alatt. Azon ritka vokális portrék egyike, amelyek láthatóvá teszik a figurát. Semmilyen más lemezen – a La fille du régimentet leszámítva – nem énekelt szabadabban és lazábban, egyikben sem gazdagabb színpalettával.”
Che gelida manina (1) – Pavarotti/Karajan
A következő Rodolfo a nagyszerű Jussi Björling. Ismét Keszting szavaival: “Senki más nem énekelte az első felvonás zenéjét fényesebben és gyengédebben, a negyedik felvonásét visszafogottabban és elegánsabban, mint a svéd”.
Che gelida manina (2) – Björling/Beecham
A következő felvételt Benjamino Gigli készítette a 30-as évekből. Őt sokáig Enrico Caruso utódjának tekintették. Gigli hangjában megvolt “a folyékony fém, valamint a bársonyos lágyság” (Fischer) vagy “a melegség és a ragyogás” (Kesting). Gigli sok operabarátot irritált a sekélyes szórakoztatásba való kitéréseivel, és időnként “Schmalztenor”-ként ítélték el, ezt az ítéletet Richard Tauberrel, a 20. század másik nagy tenorjával osztotta meg. Vitathatatlan, hogy Gigli mennyire képes volt hangjával visszaadni az érzelmeket (ez különösen az első részben mutatkozik meg), miközben a legmagasabb hangok (Carusóhoz hasonlóan) nem voltak a tenor meggyőző erősségei. A végén viszont egy gyönyörű diminuendo hallható.
Che gelida manina (3) – Gigli
A negyedik változatot Jonas Kaufmanntól hallhatja.
Che gelida manina (4) – Kaufmann
Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz a CHE GELIDA MANINA című operához a La Bohème című operából
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!