A windsori víg nők – Otto Nicolai – operakalauz és Cselekmény

Online operakalauz és szinopszis Nicolai: THE MERRY WIVES OF WINDSOR című művéhez

Nicolai vígjátéka az olasz opera buffa és a korai német romantika elemeit ötvözi. A nyitány, az ivóének, a gyönyörű együttesek és a holdudvari kórus ma is inspirál, és a biedermeier korszak német singspieljének főművévé teszi.

 

 

 

Tartalom

♪ Kommentár

♪ I. felvonás

♪ II. felvonás

♪ III. felvonás

 

Kiemelt események

♪ Ouverture

♪ Nein, das ist doch wirklich zu keck

♪ Eure Tochter … Wenn Eure Seele je empfunden<

♪ Nun eilt herbei … Frohsinn und Laune

♪ Als Büblein klein an der Mutter Brust Falstaff ivódala

♪ Horch, die Lerche singt im Hain Fenton szerenádja

♪ Fenton! …. Muss ich Dir noch einmal sagen

♪ Bestürmen denn die lästigen … O solche Freuer wie die zwei, hahaha! Quartett

♪ Wer klopft? Quartett

♪ O süsser Mond Holdkórus

♪ So hat denn der Schwank der fröhlichen Nacht vereinet auf immer der Liebenden Hände final terzetto

 

 

Felvételi ajánlás

♪ Felvételi ajánlás

 

 

 

Premiere

Berlin, 1849

Libretto

Salomon Hermann Mosenthal Shakespeare A windsori víg nők című műve alapján

A főbb szerepek

Sir John Falstaff, elszegényedett vidéki nemes (basszus) - Mr. Fluth, windsori polgár (bariton) - Mrs. Fluth, a felesége (szoprán) - Anna, Fluthék lánya (szoprán) - Mrs. Reich, Frau Fluth szomszédja és barátja (mezzoszoprán) - Mr. Reich, a férje (basszus) - Fenton, nincstelen diák (tenor) - Dr. Cajus, franciaországi akadémikus (basszus) - Junker Spärlich, gazdag földbirtokos nemes (tenor)

Recording Recommendation

EMI, Gottlob Frick, Fritz Wunderlich, Edith Mathis, Kieth Engen, Ernst Gutstein, Ruth-Margret Pütz, Gisela Litz, vezényel Robert Heger és a Bajor Állami Operaház énekkara és zenekara

 

 

 

 

Az olasz opera közelsége

Otto Nicolai életéből tizennégy évet töltött Olaszországban, a legtöbbet a római porosz követségi kápolna orgonistájaként. Amikor a 23 éves fiatalember Rómába érkezett, szkeptikusan viszonyult az olasz zenéhez, és kritizálta annak mélységtelenségét. Különösen bosszantotta az a színházi divat, hogy a színházlátogatók szórakozási igényeinek kielégítése érdekében egy este különböző operákból összeollózott felvonásokat mutattak be. Egyre inkább inspirálta az olasz operamuzsika nagy érzelmi hatása, és órákat vett olasz mesterektől. Nicolai öt operájából négyet Olaszország számára írt, és ott nagy sikereket ért el, de csak az ötödiket, a “Die lustigen Weiber von Windsor” című német vígjátékot játsszák ma is. 1842-ben elhagyta Belpát Bécs felé. Ott írta az operát valamivel olaszországi tartózkodása után, de az olasz zenéhez való közelség mindenütt érezhető.

 

 

Libretto

Bécsben Hofkapellmesterként felajánlották neki, hogy írjon egy operát Bécs számára. Nicolai ezt követően sok időt vesztegetett, mert nem talált jó történetet a tervezett vígjátékhoz. Amikor már Shakespeare komédiája mellett döntött, librettistája, Hoffmeister úgy hagyta el Bécset, hogy a szövegkönyvet nem fejezte be. Így a határidő lejárt, és elvesztette a jogot az udvari színházi előadásra. Nicolai rendületlenül folytatta a munkát, és Salomon Hermann Mosenthalt, egy ismeretlen, 24 éves irodalmárt bízott meg a librettó befejezésével. Néhány évvel később a “Deborah”-val vált nemzetközileg ismertté.
Shakespeare 1600-as eredetijét, a “The Merry Wives of Windsor”-t Nicolai előtt többször is megzenésítették, de egyik kompozíció sem tudott érvényesülni. Nicolai nagy hatással volt a librettóra. A cselekményt a nők intrikáira kívánta összpontosítani, elhagyta Shakespeare első felvonását, és ezzel Falstaff figuráját buffószerepbe szorította.

 

 

Zene

Nicolai programadó írásaiban a német mélység és az olasz könnyedség egyesítése mellett emelt szót. Mozart csodálója volt, akinek utoljára sikerült egyesítenie a két világ legjobbjait.
Ennek darabjai az olasz opera buffa (parlando stílus, belcanto koloratúr áriák, Rossini-féle crescendo együttesek) és a német Singspiel (beszélt dialógusok, ivóének, német romantikus kísértetjelenetek) számos elemét tartalmazzák. Az eredmény egy igazi cross-over mű, amelyet Nicolai “komikus-fantasztikus operának” nevezett, ami találóan jellemzi hibrid eredetét.

 

Premier és kritika

1847-ben Nicolai elfogadta a berlini királyi kapellmeisteri állást, és az opera egy részét egy udvari hangversenyen mutathatta be. A visszhang olyan pozitív volt, hogy a király elrendelte a mű bemutatását, ami azonban a forradalmi fejlemények miatt késett. 1849-ben elérkezett az idő, és Nicolai gyors sikereket ért el. Három hónappal később Nicolai 39 éves korában agyvérzésben meghalt, és a művet ezt követően tétován adták elő más városokban. Apránként került be a német nyelvű színházak repertoárjába. Népszerűsége Németországon kívül is nőtt, és később 20 nyelvre fordították le. A 68-as évek felfordulásával az opera kiesett a korszellemből, és azóta csak alkalmanként játsszák.

 

 

 

 

 

 

 

Szinopszis: Windsor kisvárosában a szomszédos Reich és Fluth családok házai között.

A koncerttermekben gyakran hallható, lelkesítő nyitány vezeti be a hallgatót a cselekménybe. Romantikus, bensőséges jelenetek és vidám, lendületes képek tablója. A harmadik felvonás erdei jelenetének romantikus témájával kezdődik.

Ouvertür – Kleiber

Szinopszis: Fluthné szerelmes levelet kapott Falstafftól. De eszébe sem jut, hogy válaszoljon a kövér, arrogáns férfi közeledésére. Amikor elmegy a szomszédjához, hogy elmondja neki a dolgot, meglátja, hogy a levéllel hadonászik. Észreveszik, hogy a levelek pontosan ugyanolyanok. Felbőszülve a két barátnő elhatározza, hogy megleckéztetik az urat.

Fluth asszony nem aprózza el a szavakat, amikor Falstaffot jellemzi. Olasz parlando stílusban a recitativo kezdetén “kövér fickónak”, “vén csuhásnak” és “rőfösnek” írja le a férfit. A középső rész a két szólam gyönyörű kadenciáját mutatja be, és egy lendületes strettával zárul.

Nein, das ist doch wirklich zu keck – Youngquist / Wells

Fenton meg akarja győzni Anna apját

Szinopszis: A két barátnő férje találkozik a fogadóba vezető úton. Fluthot állandó féltékenység gyötri, és azt hiszi, hogy felesége más férfiakra vet szemet. Reichnek más gondjai vannak, három fiatalember udvarol a lányának, Annának. Ő az együgyű, de gazdag Sparselyt szeretné feleségül látni, míg felesége a francia akadémikus Dr. Caiust részesíti előnyben. A nincstelen Fenton is szerelmes a fiatal nőbe. Kétségbeesetten próbálja meggyőzni Reichet, hogy engedje meg neki, hogy feleségül vegye a lányát.

Nicolai egy dallamosan ihletett rövid áriát komponált Fenton számára, amelyet egy duett követ, amelyben Fenton elragadtatott dallama szemben áll Reich mesterkélt ritmusával.

Eure Tochter … Wenn Eure Seele je empfunden – Wunderlich / Engen

Fluth asszony döntést hoz

Szinopszis: Fluth asszony izgatott, a férfiak szerint a nők könnyű áldozatok. Elhatározza, hogy megleckézteti a lovagot.

Nicolai ehhez az előadáshoz a klasszikus olasz scena ed aria formát választotta: (lassú) Cavatina – (gyors) Cabaletta és Stretta. Fluthné őszintén izgatott, már a recitativo-szerű bevezetőben virtuóz arpeggióban énekel egy magas C-t. Ezután az énekesnőnek ingadoznia kell a komoly felháborodás és a ravasz ravaszság között, végül elárulja magát a nevetéssel (“John Falstaff, ah! Szeretlek! Hahaha!”), és bejelenti a kövér lovag megverésének tervét. Ezután a dalszerű darab bravúros, koloratúrákkal teli áriává változik.

Az első felvételen Lucia Poppot hallhatjuk, a háború utáni korszak egyik nagy koloratúrszopránját.

Nun eilt herbei … Frohsinn und Laune – Popp

 

Edith Mathis, Popp kortársának felvétele is meggyőző. Ő egy neves Mozart-énekesnő volt, mozgékony, lírai hanggal, amely valamivel könnyedebb és lányosabb volt, mint Poppé.

Nun eilt herbei … Frohsinn und Laune – Mathis

 

 

A Falstaff “grandiózus” megjelenése

Szinopszis: A két nő megegyezett abban, hogy Frau Reich titokban levelet küld Fluth úrnak, amelyben tájékoztatja őt a randevúról. Falstaff elindul Frau Fluthhoz. Odaérve az úriember egy pillanatig sem habozik, és nekilát, hogy meghódítsa a nőt. Kopogtatnak az ajtón, Reichné áll az ajtóban, ahogy megbeszéltük. Lélegzetvisszafojtva közli, hogy Fluth úr úton van a házhoz, és látni akarja a csábító vérét. A magabiztos gavallér hirtelen megenyhül, és készségesen elfogadja, hogy a két hölgy a biztosított szennyeskosárba teszi. Fluth úr berohan és keresni kezdi a házasságtörőt.

A Falstaff első megjelenésével Nicolai csodálatos képet fest a leendő lovagi szerelmesről. Nicolai először Händelre emlékeztető pompás rézfúvós hangokkal kíséri megjelenését. Aztán Falstaff pompás hangszínugrással és nevetséges koloratúrákkal énekel, amelyek ellentmondanak a kövér ínyenc komótosságának.

So hab ich Dich errungen – Frick / Coertse

Szinopszis: Fluth úr berohan és keresni kezdi a házasságtörőt.

Itt van, itt van! – Karl Schmitt-Walter

Szinopszis: Miközben Fluth átkutatja a házat, és a cselédek kihordják a szennyeskosarat, a két nő remekül szórakozik. Amikor a férfi üres kézzel tér vissza, Mrs. Fluth eljátssza a tévesen gyanúsított nőt, azzal fenyegetőzik, hogy elválik tőle, és a város nevetség tárgyává teszi.

A finálé egy tragikus-drámai dal komédiába illő malápiájával kezdődik, a felvonás pedig egy lendületes együttessel zárul.

Ach einst in jenen Tagen – Moerse

 

 

 

 

 

Falstaff ivódala

Szinopszis: Miután a szennyest és Falstaffot a folyóba dobták, Falstaff megjelenik a fogadóban, ahol leül a cimboráival. Közlik vele, hogy levél érkezett Fluth asszonytól. Falstaff hangulata hirtelen javul, amikor megtudja, hogy a nő meghívja őt egy második randevúra. Örömmel énekel egy kis dalt.

Az ivódal az egyik leghíresebb darab. A zenekar harsány fuvolázásával kezdődik, amely a dal “súlyos” tartalmát hirdeti:

Itt oltsd el most az égő lángot,
Az ivás nem szégyen.

Az ivódal egyszerű 4/8-os ütemben kezdődik, de hamarosan Nicolai többször is ritmust vált, talán az ivás utáni ringatózást szatirizálandó.

A német basszus Gottlob Fricket halljuk ebben a szerepben. A Falstaff volt az egyik kedvenc szerepe, és ebben az áriában megcsodálhatjuk hangjának lenyűgöző hangterjedelmét, amely erőteljes hangjával a legmélyebb és a legmagasabb hangokat is pompás színekben tudta énekelni.

Als Büblein klein an der Mutter Brust – Frick

A Falstaff és Fluth “Olasz duettje”

Szinopszis: Fluth úr is a fogadóban ül, ő Falstaffot sejti az egész történet mögött, és a végére akar járni a dolognak. Bach úrnak adja ki magát, és meghívja Falstaffot egy korsóval. Amikor beszélgetni kezdenek, Bach elmondja, hogy boldogtalanul szerelmes egy bizonyos Fluthnéba, és tanácsot akar kérni a tapasztalt szeretőtől. A hízelgő Falstaff nevetve beszél róla. Bach egy zacskó aranyat tesz az asztalra, és arra kéri Falstaffot, hogy csábítsa el a nőt, mert azután az erényes asszony már nem utasíthatja el őt. Falstaff örömmel elfogadja az állítólagos bolond megbízását, és eldicsekszik az előző napi incidenssel, amikor egy szennyeskosárba kellett bújnia. Bach forr a dühtől, és majdnem szétrobban, amikor meghallja, hogy már a második randevút tervezik. Most mindketten diadalmaskodnak, Falstaff a várakozástól – Fluth pedig a bosszú örömétől.

A darab nehézkes és mesterkélt recitativós kezdet után olaszos stílusú, lendületes duetté fejlődik. Kellemes fúvósokat hallunk, amelyek a Don Giovanni kacagó fagottjaira emlékeztetnek. A “welche Hoffnung, welche Freude” (“micsoda remény, micsoda öröm”) refrénben Nicolai egy Rossinit idéző demisemiquavers parlandót használ (ami a konszonánsokban gazdag németben sokkal nehezebb).

In einem Waschkorb? Ja, Sir Bach, nun denkt Euch nur! – Frick / Braun

Fenton gyönyörű szerenádja

Szinopszis: A Reichék háza mögötti kertben. A Junker Spärlich szerenádot akar adni Annának, amikor megzavarja őt Dr. Cajus, aki ugyanezt tervezi. Fentonnak is ugyanez az ötlete támad. Amikor megjelenik, a két riválisa elbújik és hallgatja őt.

A zenekar madárcsicsergésével Fenton romantikus szerenádot énekel. Ez az ária valószínűleg örökre Fritz Wunderlich nevéhez fog kötődni, aki hangjának olvadásával és őszinte muzikalitásával ezt a szerenádot nem szentimentális melodrámává, hanem lélekemelő romantikává tette.

Horch, die Lerche singt im Hain – Wunderlich

Szinopszis: Anna kétségbeesetten jelenik meg, mert szülei nem helyeslik a Fenton iránti szerelmét.

Fenton és Anna egy szólóhegedű kíséretében gyönyörű duettet énekel, amely a szerelmesek kezdeti kételyei után a szerelmi fogadalom unisono duettkadenciájává válik, amelyet csak a hegedű kísér.

Fenton! …. Muss ich Dir noch einmal sagen – Wunderlich / Mathis

Szinopszis: A két szerelmespárt kigúnyolja, akik dühbe gurulnak és bosszút esküsznek a rejtekhelyükön.

Nicolai egy hallgatásra érdemes kvartettet komponált, amelynek zárókánonja Rossinire emlékeztet.

Bestürmen denn die lästigen … O solche Freuer wie die zwei, hahaha! – Schreier / Donath

A második felvonás fergeteges fináléja

Szinopszis:Falstaff elmegy a randevúra Fluth asszony házához. Nemsokára Reichné bekopogtat az ajtón és jelenti, hogy Fluth a férjével van, és hogy mindjárt megjelennek, a férfi őrjöng, mert hallott a szennyeskosár történetéről. Mivel a menekülés most már lehetetlen, Falstaff kénytelen vonakodva belevetni magát egy öregasszony ruhájába. Ekkor megjelenik Fluth és megfenyegeti a feleségét. Kopogás hallatszik. Két fiatalember jelenik meg, hogy felvegyék a szennyest, Fluth diadalmasan ráugrik a szennyeskosárra. De a kosárban nincs csábító, Fluthné gúnyosan nevet a dühtől szétrobbanó férjére. Ismét kopogás hallatszik. Odakint van Caius, Spärlich és Reich. Együtt akarják átkutatni a házat. Fluth asszony felszólítja Reich asszonyt, hogy vigye ki az öregasszonyt a házból. Fluth feldúltan látja az öregasszonyt a házban, és kikergeti a házból.

Az öregasszony hangjának Falstaff általi utánzása tiszta komédia, és Rossini Cenerentolájának Don Magnificójára emlékeztet. A felvonás végét virtuóz Rossini-stílusban, viharos együttes formájában állítja össze. A második felvonást a “Schärft die Augen! schärft die Ohren” (“Élesítsétek a szemeket! élesítsétek a füleket!”) című, látványos crescendo stílusban komponált kvartett, amely szintén egy Rossini-vígjátékhoz illene, őrjöngő módon zárja.

Wer klopft?

 

 

 

 

 

 

Szinopszis: Anna a szüleivel és a Fluth házaspárral ül az ebédlőasztalnál. A két nő feloszlatta az álarcosbált, és Fluthék kibékültek. Most közösen akarnak még egy utolsó csínyt eljátszani a kövér lovaggal. Vadásznak álcázva egy éjszakai erdőbe akarják csalogatni, és kísérteties alakoknak álcázva ijesztgetni.

Sötét kürtök, mély fuvolák és világos pikolófuvolák kíséretében Frau Reich elénekli a vadász hátborzongató balladáját.

Vom Jäger Herne die Mär ist alt – Schwarz

Anna levéljelenete

Szinopszis: Reich úr és Reichné egymástól függetlenül azt akarják, hogy Anna még aznap este menjen hozzá kedvenc vejükhöz. Reichné azt akarja, hogy Anna pirosba öltözzön, hogy a zöldbe öltözött Caius felismerje, Reich úr pedig azt akarja, hogy Anna zöldbe öltözzön, hogy a pirosba öltözött Spärlich álruhában felismerje. Anna azonnal rájön, hogy a rejtőzködő játékot a maga javára tudja fordítani, és levelet ír Fentonnak.

Egy recitativó után egy szép soubrette-ária alakul ki.

Wohl denn, gefasst ist der Schluss – Mathis

Az álomszerű holdkórus

Szinopszis: A windsori erdő, a hold felkel.

Ez a vegyeskarra írt romantikus darab a mű egyik legnépszerűbb darabja lett.

O süsser Mond

 

Falstaff találkozik a két nővel az erdőben

Szinopszis: Falstaff, nagy agancsokkal a kalapján, vadásznak öltözve jelenik meg. Meglepetésére nemcsak Fluthné van ott, hanem Reichné is. Ezt csábító képességének tulajdonítja, és behálózza a két nőt.

Falstaffs a nyitányból ismert dallamot énekel, amit kacagó rézfúvós közjátékok kísérnek. Amikor találkozik a hölgyekkel, komikus terzetto alakul ki bájos, operettszerű zenei effektusokkal, mígnem egy dobpergés bejelenti a közelgő “katasztrófát”.

Die Glocke schlug schon Mitternacht – Frick, Coertse, Rössel

A tündék megjelennek

Szinopszis: Amikor a zaj hallhatóvá válik, a nők eltűnnek, és hátrahagyják Falstaffot, elfek és kísértetekkel körülvéve. Rémületében megtántorodik, és egy tölgyfa mögé zuhan.

Ihr Elfen, weiss und rot und grau

Szinopszis: Nem messze innen Anna találkozik Fentonnal.

Egy gyönyörű duett varázslatos hangulatban, kórus kíséretében várja a hallgatót.

Die Menschheit schläft – Mathis / Wunderlich

A rovarok kórusa

Szinopszis: Reich Herne vadászként keresi fel Falstaffot, és szúnyogok és darazsak általi halállal fenyegeti, mert megzavarta a szellemeket. Windsor más álruhás lakói is megjelennek manónak öltözve, és a megrémült Falstaff körül táncolva megcsípik. A zajok vonzásában a vörös ruhás Caius és a zöld ruhás Spárga is találkozik. Boldogan fogják egymás kezét, mindketten azt hiszik, hogy Anna velük van.

Mücken, Wespen Fliegenchor

Szinopszis: A tánc Falstaff körül még vadabbá válik.

Fasst ihn, Geister, nach der Reih’

Szinopszis: Most a két nő jön vissza, és leleplezi az álarcosbált. Caius és Spärlich is felismerte a bújócskát. Anna szülei áldást adnak a Fentonnal való esküvőjére.

Az opera azzal ér véget, hogy a női hangok hármasa minden résztvevő megbékélését hirdeti, csak Falstaff marad visszafogott.

So hat denn der Schwank der fröhlichen Nacht vereinet auf immer der Liebenden Hände

 

 

 

Felvételi ajánlás

EMI, Gottlob Frick, Fritz Wunderlich, Edith Mathis, Kieth Engen, Ernst Gutstein, Ruth-Margret Pütz, Gisela Litz, Robert Heger és a Bajor Állami Opera kórusa és zenekara vezényletével.

 

 

 

 

Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz Otto Nicolai “THE MERRY WIVES OF WINDSOR” című operájáról