Humperdinck meseoperáját világszerte szeretik a népzene miatt. Aligha van még egy operairodalmi mű, amelyet ennyi nyelvre lefordítottak. A mű a világ egyik legtöbbet játszott operája.
Áttekintés és gyors hozzáférés
Tartalom
Főcímek
♪ Suse, liebe Suse (Libabőrös gúnár)
♪ Brüderchen tanz mit mir (Kistestvér táncolj velem)
♪ Ein Männlein steht im Walde (egy törpe állt az erdőben)
♪ Der kleine Sandmann bin ich (Én egy kis homokember vagyok)
♪ Abendsegen (Abends, will ich schlafen gehen) (Esti ima)
♪ Der kleine Taumann heiss ich (amikor a harmat a százszorszépre hull)
♪ Hexen-Ritt (Boszorkányhinta) (Boszorkányhinta)
Szinopszis
Bemutató
Weimar, 1893
Libretto
Adelheid Wette, a Grimm testvérek meséje alapján.
A főbb szerepek
Péter, seprűkészítő (bariton) - Gertrud, Péter felesége (mezzoszoprán) - Jancsi, Gertrud és Peter fia (mezzoszoprán) - Juliska, Jancsi húga (szoprán) - Boszorkány, ropogós boszorkány, aki megbabonázza a gyerekeket (mezzoszoprán) - Sandman & Dewman, varázslatos lények (szoprán)
Felvétel ajánló
EMI, Elisabeth Grümmer, Elisabeth Schwarzkopf, Else Schürhoff Herbert von Karajan vezényletével, a Philharmonia Orchestra és a Lougthon leánygimnázium és a Bancroft's School kórusai vagy a film DG, Brigitte Fassbaender, Edita Gruberova, Hermann Prey vezényletével, Georg Solti és a Bécsi Állami Operaház énekkara és zenekara.
Kommentár
Humperdick szoros kapcsolata Richard Wagnerrel
Humperdinck a Wagner zenéjével való foglalkozásának köszönhetően ismerte a német legendák világát. Humperdinck 26 éves korában Nápolyban találkozott Wagnerrel. Wagner lelkesedik a fiatalemberért, és meghívja Bayreuthba, hogy legyen az asszisztense. Humperdinck lángra lobbant, hagyja félbe a tanulmányait, és többek között a Parsifal munkálataiban segíti Wagnert. Két évvel később Wagner meghal. Humperdincknek új munka után kell néznie, de nem talál állandó állást, a Wagnerek nem népszerűek a zeneiskolákban, így alkalmi munkákkal keresi a kenyerét. Zeneszerzőként sem jár sikerrel, hiányzik belőle az ihlet. Egészen addig, amíg a nővére meg nem kéri, hogy zenésítsen meg néhány verset…
Az opera eredete
Az opera alapötlete Humperdinck húgától, Adelheidtől származik. Férje születésnapjára verseket írt a Grimm testvérek meséje alapján, amelyeket gyermekeikkel akart előadni. Humperdinck megzenésítette őket, és az első kis előadások visszhangja nagyon tetszett. Ez az opera aztán különböző átdolgozásokban teljes operává nőtte ki magát.
A “Jancsi és Juliska”-t 1893-ban, két nappal karácsony előtt mutatták be Weimarban, nem más, mint a 29 éves Richard Strauss. Már a partitúra első látásra felismerte, hogy ez egy remekmű. Azóta ezt az operát karácsonyi mesének tartják, annak ellenére, hogy nyáron játszódik, és a mézeskalács az egyetlen karácsonyi emlék. A siker óriási volt, a darabot már az első évben 50 németországi színpadon játszották.
A mese mögött egy igaz, drámai történet áll: “Az anyag, amelyet a Grimm testvérek jobb belátásuk ellenére felvettek a gyermek- és háztartási mesegyűjteményükbe, nem népmese, hanem a “Bakkerhexe” Katharina Schraderin (1618-1647) meggyilkolásának verbalizálása, akit 1647-ben a gelnaui boszorkányperben felmentettek, de nem sokkal később Hans és Grete Metzler meggyilkolták spessarti házukban, és az egyik saját kemencében elégették, miután a nő nem volt hajlandó elárulni a mézeskalács receptjeit”. (Csampai, Hollandi, az Opera kalauza).
A szereposztással kapcsolatos problémák
Jancsit és Juliskát általában felnőttek testesítik meg. Elméletileg ezt a két szerepet magas gyerekek is eljátszhatnák, de a gyakorlatban nehéz olyan hangokat találni, amelyek egy nagy zenekarral szemben is érvényesülni tudnak, és a zenei nehézségeknek igazságot tudnak tenni.
A boszorkány szerepében is szokás tenort szerepeltetni, hogy hangsúlyozzák a szerep komikus aspektusát. Humperdinck azonban kategorikusan elutasította ezt a gyakorlatot. Néha a boszorkány szerepét ugyanaz az előadó játssza, mint az anyát, hogy ezzel is érzékeltessék, hogy a szülői házban és a boszorkány házában történt eseményeket nem külön-külön kell szemlélni, hanem egységben kell átélni. A mese álarcos szimbolikus nyelvén a boszorkány a valóságot jelképezi, amely néha brutális és manipulatív lehet.
Wagner a mű nagyapja
Humperdinck számos wagneri elemet vett át, mint például a hangszerelés, a harmónia és az átkomponálás. Szerencsére tartózkodott a túlzott szimbolizmustól, és a lendületes cselekmény mellett döntött, ami nagyban kedvez a műnek. Így ez az egyetlen “wagneriánus” opera, amelynek sikerült meghonosodnia a repertoárban, és amely nem magától a mestertől származik.
A legjobb wagneri módon ebben az operában is van egy megváltási jelenet. Ezúttal nincsenek germán istenek vagy tragikus alakok, hanem csak mézeskalácsgyerekek. Humperdinck “Kinderstubenweihfestspiel”-nek (gyerekszobaszentelési ünnep) is nevezte operáját. Humperdinck humorából ízelítőt kaphatunk a következő anekdotából: “1891-ben egy vacsorán a bayreuthi Villa Wahnfriedben Cosima Wagner megkérte a család barátját, Engelbert Humperdincket, hogy mondjon néhány szót a vendégekhez. Örvendetes módon, mint mindig, azonnal felállt, megkocogtatta borospoharát, barátságosan körülnézett, megdörzsölte a kezét, néhányszor megköszörülte a torkát, és anélkül, hogy egy szót is szólt volna, ismét leült. Reinhard Kekulé régész lelkesen tapsolt és felkiáltott: “ez a legjobb beszéd, amit egész hosszú életemben hallottam”. (Schmitz/Ure, hogyan mehet Mozart a gömbbe, Siegfried Wagner emlékirataiból).
JANCSI ÉS JULISKA I. TÉTEL
A nyitány a mesei hangulattal
Szinopszis: Egy kis, nyomorúságos ház az erdő szélén.
A nyitánnyal Humperdinck a mesevilágba vezet bennünket. Az “esti ima” híres motívuma négyszólamú kürtkórusban hangzik fel. Humperdinck a prelúdiumban különböző zenei témákat vezet be, amelyek szépen elhalkulnak.
Overture
Szinopszis: Jancsi és Juliska egymással szemben ülnek a nappaliban, mindketten dolgoznak. Jancsi seprűt készít, Juliska pedig harisnyát köt a kályha mellett. Éhség gyötri őket, hetek óta csak száraz kenyeret esznek. Juliska emlékezteti őt arra a mondásra, hogy amikor a legnagyobb a szükség, az Úristen kiteszi a kezét….. De Hänschen úgy gondolja, hogy azzal nem lehet jóllakni.
Meghalljuk a Suse, liebe Suse (Lúdas Matyi) című népdalt.
Ezt a dalt Brigitte Fassbänder énekli Jancsi szerepében. A német nagyszerű szereposztás volt erre a szerepre. Bársonyos mezzoszopránja van, és talán legnagyobb szerepe, véletlen vagy sem, szintén egy nadrágszerep volt, nevezetesen Octaviané a Rosenkavalierből. Edita Gruberova gyönyörű Juliskát énekel Georg Solti és a Bécsi Filharmonikusok vezényletével.
Suse, liebe Suse – Gruberova / Fassbänder
Jancsi és Juliska táncra merészkedik
Szinopszis: Jancsi nem a munkáról szól. Először megáll a tejeskannánál és megpihen. Juliska arra kéri, hogy dolgozzon tovább, de ő rá tudja venni, hogy táncoljon vele.
Az első, egyszerű változat, amit Humperdinck a húgának zenésített meg, négy kétrészes darabból állt (Kisöcsém táncolj velem). Ez a táncdarab az egyetlen, amelyet szinte változatlanul átvett az első változatból. A német népdalba is bekerült.
Nézze és hallgassa meg a jelenetet, amelyet Gruberova és Fassbaender bájosan játszik.
Brüderchen Tanz mit mir – Fassbaender / Gruberova
Anya és apa hazajön
Szinopszis: A tánc közepén hazaérkezik Gertrud anyuka. Mindketten gyorsan visszasietnek a munkába. Az anya felháborodik, amikor látja, hogy milyen kevés munkát tudtak elvégezni. Amikor bottal akarja büntetni a gyerekeket, véletlenül felborítja a tejeskannát. Elküldi a gyerekeket az erdőbe bogyókat keresni. Gertrud kimerült és szomorú, hogy még enni sem tud kínálni a gyerekeinek. Péter, a férje hazajön.
Jancsi és Juliska története a felnőtté válásról szól. Az elején a gyerekek mindent együtt csinálnak, és kéz a kézben sétálnak az erdőben. A végére színészkedő személyekké válnak, akik még el is válnak egymástól. A szülők másképp rajzolódnak meg. Az anya megérkezését a házba sötét tónusok kísérik, míg az apát melegszívű buffó motívumokkal rajzolják meg.
A jelenetet Walter Berryvel, a bécsi opera veteránjával halljuk, aki több évig volt Christa Ludwig felesége.
Rallala, ach wir armen Leute – Berry
Szinopszis: Gertrudnak rá kell jönnie, hogy a férfi a fogadóban járt. Kétségbe van esve, de meglepetésére Péter tojást, kolbászt, vajat, sőt még kávét is elővesz a kosarából. Ma sok seprűt és harisnyát tudna eladni a Herrenwald mögötti faluban. Az apa a gyerekekről kérdezősködik, Gertrud elmondja, hogy elküldte őket bogyókat szedni az Ilsenwaldba. Aztán hirtelen elsötétül az arca, mert ott él a mézeskalácsboszorkány, aki az ördöggel szövetkezik. Péter elmondja neki, hogy varázstortával csalogatja a gyerekeket a házba, és a kemencében mézeskaláccsá változtatja őket. Gertrud és Péter elindulnak, hogy megkeressék a gyerekeket.
JANCSI ÉS JULISKA II. TÉTEL
Szinopszis: Jancsi és Juliska az erdőben vannak.
Az Ein Männlein steht im Walde (Egy törpe állt az erdőben) egy jól ismert darab, amelyet Humperdinck a német népdalból vett át. A hangszerelés szerény és egyszerű, gyönyörű fuvolatrillákkal és pizzicato vonósokkal.
Ein Männlein steht im Walde ganz still und stumm – Gruberova
Szinopszis: A ketten sok bogyót szedtek, de mindet megették a kakukk hívására.
Kuckuck, Eier schluck – Ziesak
A Homokember – átmenet a mesevilágba
Szinopszis: Sötétedik, és nem találnak vissza. Hátborzongató zajok és a hangjuk visszhangja ijesztgetik őket. A ködben kiszúrnak egy kisembert. Közelebb jön, ez a Homokember. Ő a gyerekek barátja, és megnyugtató szavakat mond nekik, és azért jön, hogy elaltassa őket.
A Homokemberrel kezdődik az átmenet a valóságos világból a képzeletbeli világba. Humperdinck tompa húrokkal és hárfahangokkal, a Homokember hangjával (Én vagyok a kis homokember) elrabolja a gyerekeket az álomvilágba.
Der kleine Sandmann bin ich – te Kanawa
Az esti ima – egy csodálatos fénypont
Szinopszis: Ketten együtt imádkoznak, és az erdő talaján találnak alvásra.
Ez a híres altatódal az opera nyugvópontja.
Kesting szerint ez a jelenet Elisabeth Schwarzkopf és Elisabeth Grümmer tolmácsolásában az operadiszkográfia egyik nagy csúcspontjához tartozik: “A Herbert von Karajan vezényelte felvétel a lemeztörténet legnagyobb luxusához tartozik, ideális szereposztással a mellékszerepekig. Az “Abend will ich schlafen gehen” (Ahol minden gyermek lehajtja a fejét) hangja igéző érzéki ingerként esik a fülre, és varázslatos költészetté alakul át.”
Abendsegen (Abends, will ich schlafen gehen) – Schwarzkopf / Grümmer
Ezt a darabot a Gruberovával és Fassbaenderrel forgatott változatból egy második változatban hallhatják és láthatják.
Abendsegen (Abends, will ich schlafen gehen) – Gruberova / Fassbaender
Szinopszis: Amikor a gyerekek elalszanak, tizennégy angyal jön és kört alkot körülöttük, hogy megvédjék őket az erdő veszélyeitől.
JANCSI ÉS JULISKA III. TÉTEL
Ébredés a Harmatemberrel
Szinopszis: A harmatember felébreszti a gyermekeket
Gyönyörű zenekari bevezető rajzol szelíd reggeli hangulatot.
Hallgassa meg ezt az álmodozó darabot Ileana Cotrubas varázslatos tolmácsolásában (amikor a harmat a százszorszépre hull).
Der kleine Taumann heiß ich – Cotrubas
Szinopszis: Lassan felébred a két gyerek.
A mű szövegét és témáját tekintve gyermekoperáról beszélünk. A hatalmas zenekar miatt azonban nem könnyű megérteni a szöveget. Mindenesetre az ilyen intim részek nagy varázslatot árasztanak. (Itt aludtam! egy fenyőfa ágyon!)
Wo bin én ? Wach ich ? … Tirelireli – Ziesak / Larmore
Jancsi és Juliskát általában felnőttek játsszák. Elméletileg ezt a két szerepet idősebb gyerekek is játszhatnák, de a gyakorlatban nehéz olyan hangokat találni, amelyek egy nagy zenekarral szemben is érvényesülni tudnak, és igazságot tudnak tenni a zenei nehézségeknek.
Megjelenik a mézeskalácsház – egy vágyakozó duett
Szinopszis: Lassan felébred a két gyerek. Mindketten angyalokról álmodtak, akik megvédték őket. A köd felszáll, és hirtelen megjelenik egy mézeskalácsból és édességből készült ház. A ház bal oldalán egy kemence, jobb oldalán pedig egy ketrec áll.
Humperdinck újabb gyönyörű duettje, édes kísértések vágyakozó hangjaival. Álmodozva énekli Grümmer és Schwarzkopf.
Wie duftets von dorten … O herrlich Schlösschen – Grümmer / Schwarzkopf
Szinopszis: Hanschen be akar szállni, de Juliska visszatartja.
Szinopszis: Jancsi rá tudja venni, hogy megkóstolja a mézeskalácsot. Amikor letép egy darabot, a házból hallatszik egy: ” Rágcsálj, rágcsálj, kisegér! Ki rágcsálja az én kis házikómat? Jancsi lelkesedik a mézeskalácsért, finom íze van. A boszorkány kijön a házból. Jancsi és Juliska fél a furcsa öregasszonytól. Édességgel próbálja a gyerekeket a házba csalogatni.
A német mezzoszoprán Christa Ludwig nagyszerűen alakította a boszorkány szerepét. Csábító éneklése nagyszerű. A kísértetieset szép énekléssel és játékörömmel ötvözi. Hallgassátok meg a jelenetet 1:18:55-től 1:22:10-ig.
Kommt kleine Mäuslein, kommt in mein Häuslein (1:18:55 – 1:22:10) – Ludwig / Moffo
A boszorkányos lovaglás
Szinopszis: Amikor Jancsi és Juliska el akarnak szökni, a boszorkány megbabonázza őket, és bezárja Jancsit a ketrecbe. Jancsit dióval és mazsolával akarja etetni, hogy kövér és kerek legyen. Juliskának meg kell terítenie az asztalt, a boszorkány pedig begyújtja a kemencét, amelyben meg akarja sütni Jancsit. Kifelé, seprűn lovagol körbe a ház körül.
A “boszorkánylovaglás” a “walkürlovaglás” alig leplezett persziflázsa. Humperdinck az operát nagy romantikus zenekarra komponálta, és zeneileg is kihasználja a színezés lehetőségeit. A zenekar kiemelt szerepet kap az előjátékokkal és az átvezető zenével.
Hexenritt – Suitner
A boszorkányt kicselezték
Szinopszis: Juliska titokban el tudja lopni a varázspálcát a boszorkánytól. Megjegyezte a varázsszót, így észrevétlenül ki tudja varázsolni Jancsit és kiszabadítani a ketrecből. A boszorkány azt mondja Juliskának, hogy kukucskáljon be a sütőbe, hogy megnézze, megsült-e a mézeskalács. Juliska szándékosan hülyén viselkedik, és megkéri a boszorkányt, hogy mutassa meg neki. Amikor a boszorkány letérdel a kályha elé, a két gyerek belelöki a boszorkányt az égő kályhába.
Hallgass meg egy élénk duettet ¾-es ütemben, ahol a gyerekek ünneplik, hogy a boszorkányt a kemencébe dobhatták.
Juchhei, nun ist die Hexe tot – Grümmer / Schwarzkopf
Szinopszis: Jancsi és Juliska kiugrik a házból, és a ropogós kis házikó hangos robajjal felrobban. A kertben lévő mézeskalácsfigurákról lehullanak a mézeskalácshéjak, és megjelennek a gyerekek, akiket a boszorkány mézeskalácsfigurákká sütött. Juliska a kezével felébreszti az összes gyereket. Jancsi egy borókabokorral mindenkit kiábrándít. Meghallják apjuk hangját, és a gyerekek a kemencék romjai közül kihúznak egy nagy mézeskalácsot, ami a boszorkány maradékai.
Az opera végén ismét elgondolkodtató a “Wenn die Not auf nächsten steigen, Gott der Herr die Hand uns reicht” korál. (Amikor a legnagyobb a szükség, Isten az Úr kinyújtja a kezét).
Finálé – Jurowski
Felvételi ajánlás
EMI, Elisabeth Grümmer, Elisabeht Schwarzkopf, Herbert von Karajan vezényletével, a Philharmonia Orchestra és a Lougthon leánygimnázium és a Bancroft’s School kórusai.
Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz Engelbrecht Humperdinck JANCSI ÉS JULISKA című operájához.
***
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!