Az online operakalauz a CAVALLERIA RUSTICANA-ról
Érdekes tények és nagyszerű YouTube videók Pietro Mascagni CAVALLERIA RUSTICANA című operájáról. Kiemelendő a “Ineggiamo” Maria Callas-val”, a Quel vino e generoso ” Franco Corelli-vel és az “Intermezzo”.
Áttekintés és gyors hozzáférés
Tartalom
♪ Synopsis
♪ Scénák 1-6 (Templom-jelenet)
♪ 7-12. jelenet (Kocsma-jelenet)
Highlights
♪ Preludio
♪ Ineggiamo (Húsvéti ének)
Szerepek és szinopszis
Premier
Párizs, 1884
Libretto
Henri Meilhac és Philippe Gille, Abbé Prévost Manon Lescaut című regénye alapján.
A főbb szerepek
Manon, Fiatal nő (szoprán) - Lescaut, Manon unokatestvére (bariton) - Des Grieux, Lovag nemesi családból (bariton) - Des Grieux, gróf és a lovag Des Grieux apja (basszus) - Guillot, gazdag ember (tenor) - De Brétigny, Gazdag nemes (bariton)
Felvételajánló
EMI, Victoria De Los Angeles, Henry Legay és Michel Dens, vezényel Pierre Monteux és a párizsi Opéra comique kórusa és zenekara vagy EMI, Angela Gheorghiu, Roberto Alagna és José van Dam, vezényel Antonio Pappano és a monnaie kórusa és zenekara vagy EMI, Angela Gheorghiu, Roberto Alagna és José van Dam.
Comment
Sonzogno versenye
1888-ban a Sonzogno kiadó pályázatot hirdetett harminc év alatti tehetséges zeneszerzők számára, hogy egyfelvonásos operát nyújtsanak be. A három legjobbat díjazták és Rómában adták volna elő. A három előadás után Mascagni műve nyerte el az első díjat.
Libretto
A librettó részletesen Giovanni Varga olasz költő, a verizmus megalapítójának művén alapul. A cselekmény egy nap alatt játszódik egy szicíliai falu főterén, egy kocsma és a templom között. Mascagni öt évvel korábban, 20 évesen látta Varga színházi változatát. Amikor a pályázatot meghirdették, Mascagni barátja és későbbi librettistája, Giovanni Targioni-Tozzetti véletlenül látott egy előadást, és javasolta Mascagninak a témát, amivel Mascagni lelkesen egyetértett. A csoport harmadik tagja, a 21 éves Guido Menasci társlibrettistaként csatlakozott hozzájuk.
Verismo
Mascagni Cavalleria című műve volt az első zenemű ebben a műfajban. A verismo stílus a realista színházat nyers érzelmekkel teli zenével ötvözte. A lehető legnagyobb hatás elérése érdekében a zene heves szenvedélyeket és intenzív érzelmeket akart kifejezni. Meg kellett érintenie a hallgató szívét, és érzékeny oldalaira kellett hatnia. A kidolgozott éneket elhagyták a drámai énekvonalak javára.
A cselekmény a szigorú szicíliai erkölcsi rend keretei között játszódik. A drámaiságot fokozza, hogy minden szereplő bűnös. Lola megcsalja férjét, Turiddu meggyalázta Santuzzát, mert lefeküdt vele anélkül, hogy feleségül vette volna, Santuzza elárulja Turiddut Alfiónak, aminek gonosz következményei vannak, végül Alfio bűnössé teszi magát azzal, hogy meggyilkolja Turiddut.
A zene: a vezérmotívumok
Mascagni alig több mint féltucatnyi vezérmotívum segítségével írta meg a Cavalleria zenéjét. Mascagni fő technikája az volt, hogy tömör motívumokat alkotott, és ezeket a számok zenei építőköveként újra és újra összerakta. E motívumok fontossága miatt az opera legfontosabb passzusaihoz fűzött kommentárokban kottapéldákkal együtt felsorolva találja őket.
A zene: a zenekar
A vezérmotívumok gyakori idézése és a kifejező elő- és közjátékok révén a zenekar kiemelt helyet foglal el ebben az operában, amelyet a narrátor szerepével jellemezhetünk. Nem véletlen, hogy az “Intermezzo”-val egy szimfonikus elemnek jutott az a megtiszteltetés, hogy a “Cavalleria rusticana” leghíresebb zeneművévé vált. Mascagni zenéjét időnként hangszerelési gyengeségekkel vádolták, például az énekvonalak gyakori megkettőzésével. A zenekari zene azonban rendkívül hatásos, és nagyban hozzájárult a mű hírnevéhez és népszerűségéhez.
A zene: a kórus
A Cavalleria rusticana kórusa több mint hangi háttér: a kis falu népét képviseli, és részt vesz a cselekményben, akár egyházi közösségként, akár a kocsma vendégeiként, akár a munkások énekével. A kórusnak drámai szerepe is van, a nyilvánosság megteremtésével. Ebben a faluban semmi sem marad titokban, a látszatot mindig fenn kell tartani, a személyes becsület a legfőbb jó. Így Santuzza igazi párbeszéde Turidduval, majd Alfióval csak akkor jöhet létre, amikor a templomban vannak, és kettesben vannak.
Santuzza szerepe
A szereplők drámája a duettekben zajlik. Santuzza minden duettben részt vesz, és így a drámai és zenei cselekmény központi hordozójává válik. Santuzza szerepe nagyszerű énekes-színésznőt kíván. Santaza (ahogyan a szerep Vargas darabjában elnevezték) első tolmácsolója Eleonora Duse volt, aki egy Sarah Bernhard szintjén nagyszerű színésznő lehetett. Értelmezésével mércét állított fel a szerep későbbi énekesnői számára. A hangjuknak drámainak kell lennie, nagy hangerővel kell rendelkeznie, szenvedélyt kell sugároznia, és élesnek kell lennie, akár az üvöltésig is.
A premier
Az 1890-es római ősbemutató az operatörténet egyik legnagyobb diadala volt. Mascagninak 60-szor kellett megjelennie a függönyhúzásokhoz, amelyek nagyjából ugyanannyi ideig tartottak, mint az egyfelvonásos előadás. A mű gyorsan megkezdte diadalmenetét a világ körül, amelyet a mai napig fenntartott. Mascagni diadalához és tragédiájához egyaránt hozzátartozik, hogy a későbbi években nem tudta megismételni fiatalabb éveinek ezt a sikerét.
CAVALLERIA RUSTICANA SCENES 1-6
Szinopszis: Egy szicíliai falu egy húsvéti reggelen. Egykor Turiddu volt Lola szeretője. Amikor hazatért a katonai szolgálatból, a lány Alfio felesége volt, ő pedig Santuzzával vigasztalódott. Közben Lola újra behálózza egykori szeretőjét.
Mascagni már a nyitánnyal elárasztja a hallgatót minden kifejezőeszközzel: a hosszú kantilénák édes fájdalmával, a vonósok vibráló tremolójával, a hárfák csábító hangjaival és a trombiták harsogó szenvedélyével. A nyitányt az opera négy legfontosabb motívuma jellemzi, amelyek többé-kevésbé egymás után sorakoznak, csak Turiddu “Siciliana”-ja szakítja meg őket.
A nyitány egy olyan felidéző motívummal kezdődik, amellyel a templomban is találkozunk. Ez egy vallásos motívum, amellyel Santuzza könyörögni fog Luciához, hogy imádkozzon érte; Mascagni partitúra-utasításában ez áll: “dolce e religioso”:
A hárfák kezdetekor halljuk az úgynevezett könny-motívumot, amellyel Santuzza később egy duettben könnyek között könyörög Turiddunak, hogy térjen vissza hozzá:
Rögtön ezután egy forróvérű téma kezdődik, ez az úgynevezett féltékenységi motívum, amellyel Santuzza nagy áriájában találkozunk majd újra:
A Turiddu Siciliana intermezzója után egy átmenet után a fúvós részben egy új motívumot hallunk. Ez az a motívum, amellyel Santuzza a nagy duettben Turiddut maradásra fogja kérni (rábeszélő motívum):
A motívumot a zenekar briliánsan megismétli, de a végén a könny-motívum követi, ezzel előrevetítve az opera végkifejletét.
Preludio – Karajan
Szinopszis: Hajnalodik a nap, a falusiak összegyűlnek a templom előtt.
Templomi harangok vezetik be, halljuk a húsvéti motívumot:
Ezt követően váltakozva női és férfikórust hallgatunk.
Gli aranci oleazzano – Cellini/RCA
Szinopszis: Santuzza meglátogatja Turiddu anyját, és tudni akarja, hol bujkál Turiddu. Lucia azonban nem tud neki segíteni. Alfio jelenik meg. Ő Lola férje. Munkából hiányzott, és hazajön.
Alfio ritmikailag nyugtalan zenéje, sejtetni engedi Alfio instabilitását és érzelmességét, ami szerencsétlenséghez vezet.
Il cavallo scalpita – Karajan/Guelfi
Inneggiamo – egy nagyszerű operai pillanat
Szinopszis: Santuzza kétségbeesett, és elmegy a templomba, ahol Turidduval reméli, hogy találkozik. A falusiak belépnek a templomba.
A húsvéti himnusz “‘Inneggiamo, il Signor non è morto” az opera egyik abszolút csúcspontja. Santuzza a templomtér előtt énekli a húsvéti himnuszt, és a templomban éneklő kórus kíséri.
Tapasztaljuk meg, ahogy Maria Callas hagyja, hogy lelke beleáradjon a zenébe, és a hangja mennyei magas h-ig vezet. Ez a rész nagyon megterhelő az énekesnő számára, az “Ineggiamo”-ban az énekesnőnek hatalmas érzelmekkel kell énekelnie egy hatalmas zenekar és egy hatalmas kórus hangszőnyege fölött.
Ineggiamo – Callas
Voi lo sapete – die grosse Arie der Santuzza
Szinopszis: Santuzza belül érzi, hogy Turiddu nem felejtette el Lolát, és félti a kapcsolatát.
Az oboa fájdalmasan kezd a szerelmi motívummal:
De moll hangnemben szólal meg, és azonnal elűzik Santuzza érzelmei, amit a hegedűk heves hangjaiban hallunk.
Santuzza elmondja keserves helyzetét, és megjelenik a féltékenységi motívum. Megpróbálja elriasztani a gondolatait, és a szerelmi motívum most dúrban felcsendül. De a sötét gondolatok visszatérnek, és az ária a féltékenységi motívum idézésével ér véget.
Santuzza nagy áriáját két változatban halljuk.
Hallgassuk meg az első változatot Maria Callas nagyszerű interpretációjával, amelyet Kesting a következőképpen ír le: “Maria Callas olyan gondosan formálja a dallamvonalat, mint Bellini egyik hosszú dallamát. És soha nem keresi az affektusból eredő hatást a zene rovására. A ‘Voi lo sapete’-t nem szólóáriaként, hanem elbeszélésként és vallomásként kezeli. (Kesting, sbb Callas-sorozat, 7. rész).
Voi lo sapete – Callas
A következőkben Renata Tebaldit halljuk, a Santuzza egy másik fontos tolmácsolóját. Renata Tebaldi hátborzongató sürgetéssel énekli a részletet. Az “angyal hangja”, ahogyan őt nevezték, nagyon drámaian tudta zeneileg ábrázolni a szenvedő női alakokat.
Voi lo sapete – Tebaldi
CAVALLERIA RUSTICANA SCENES 7-12
A Santuzza és Turiddu két duettje
Szinopszis: Santuzza meglátja Turiddut, és szembesíteni akarja az igazsággal, hogy nem azért volt Francofonte-ban, hogy bort vegyen a boltnak, hanem a riválisával, Lolával. Turiddu dühös, és követeli, hogy féltékenységével ne üldözze tovább.
Turiddu sikertelenül próbálja eloszlatni Santuzza gyanúját. A lány szemrehányásaitól enerváltan többször is elénekli a “Bada, Santuzza, schiavo non sono di questa vana tua gelosia” (“Vigyázz Santuzza, nem vagyok hiú féltékenységed rabja”) című erőteljes passzust, fenyegető fúvós hangszerek kíséretében. Santuzza a motívumot hegedűk és fuvolák kíséretében könyörögve megismétli. Lola berobban ebbe a drámai jelenetbe. Igazi “Colpo di scena”, Mascagni hirtelen hagyja elhalni a teljes zenekart, és pizzicato vonósok és egy gúnyos oboa kíséretében (Santuzza szerelmének jele!) Lola e féltékenységi jelenet közepén flörtöl, és zavarba hozza Turiddut, Santuzza pedig reszketve hallgat. Még arra is van képe, hogy ironikus és gúnyos hangon megkérdezze a szeretőjétől, hogy ott van-e a férje.
Tu qui santuzza (1) – Domingo / Cossotto
Szinopszis: Santuzzának rá kell jönnie, hogy Turiddu a templomtéren csak Lolára vet szemet. Amikor be akar menni a templomba, Santuzza az útjába áll. De a férfi nem akar többet tudni a lányról, ellöki magától, és besiet a templomba. Santuzza mélyen meghatódik, és bosszút ígér neki.
Santuzzától kezdetben a meggyőződés motívumát halljuk (“Nem, nem, Turiddu, rimani”), de ez hamarosan átadja helyét a könnyek motívumának. Drámai párbeszéd alakul ki, és a jelenet Santuzza bosszúfogadalmával zárul: “A te la mala Pasqua, spergiuro” (“Rosszul fognak végződni a húsvéti napjaid, esküszöm neked”), amely a bosszúmotívummal egy időben hangzik el:
Hallgassa meg és nézze meg ezt a drámai jelenetet, amelyet Plácido Domingo és Fiorenza Cossotto televíziós felvételen kiválóan tolmácsol.
Ah lo vedi…no, no, Turiddu – Cossotto/Domingo
Szinopszis: Az elutasított Santuzza tombol a féltékenységtől. Most kegyvesztett, egyedülálló nőként áll ott. Amikor meglátja a templomba igyekvő Alfiót, felnyitja a szemét. Bosszút esküszik.
Turiddu mi tolse l’onore – Callas/Panerai
Mascagni híres Intermezzo
Az intermezzo szicíliai hangulatba repít bennünket. Ez egy csodálatos darab vonószenekarra, amely világhírűvé vált. Mascagni ezzel a darabbal ismét egy nyugvópontot teremt az utolsó rész katasztrófája előtt.
Intermezzo
Turiddu találkozik Alfióval
Szinopszis: Turiddu meghívta a közösséget a mise után a borozóba.
A bor örömeiről szóló dala előrevetíti azt a tragédiát, amelyet Alfio és Turiddu az alkoholtól gátlástalanul megtapasztalnak majd.
Hallgassa meg a “Quel vino è generoso” című dalt Franco Corelli (1921-2003) tolmácsolásában. Corelli az 1960-as években az olasz repertoár vezető drámai tenorja volt, és a legjobb megjelenésű tenornak tartották. Énekművészete nem volt ellentmondásoktól mentes, és egyes kritikusok azzal vádolták az autodidakta férfit, hogy hiányzik belőle a végső simítás. Nem a finomság volt az ő műfaja, hanem az orgánumának kisugárzása. Ráadásul gyakran hívta fel magára a figyelmet durva viselkedésével, ami odáig fajult, hogy összeveszett más énekesek rajongóival. “Sempre paura” azzal mentegetőzött, hogy mindig is lámpalázas volt.
Viva il vino spumeggiante – Corelli
Egy hatalmas drámával teli finálé
Szinopszis: Alfiót egy csészével kínálja. Alfio dühösen visszautasítja, és párbajra hívja ki Turiddut. Turiddu elfogadja a párbajt. Már sejti, hogy nem fogja túlélni, és még egyszer utoljára megható szavakkal fordul édesanyjához. Áldását és Santuzza iránti gondoskodását kéri tőle, mielőtt a párbajra siet.
Hallgassuk meg a nagyszerű Beniamino Gigli rendkívül érzelmes tolmácsolásában egy (nagyon is érdemes) 1927-es filmváltozatban. Ez a felvétel a korabeli, sokkal színpadiasabb és érzelmesebb interpretációt mutatja be, ahogy azt a második világháború vége óta megszoktuk. Van egyébként egy kiváló korabeli dokumentum is, egy 13 évvel későbbi teljes felvétel formájában, amelyet maga a zeneszerző vezényelt, és szintén Beniamino Giglivel a férfi főszerepben.
Addio alla madre – Gigli
Szinopszis: Ketten távoznak a kocsmából. Drámai csend után egy nő kiáltását hallják: Turiddu meghalt.
Az utolsó ütemek a hegedűk drámai tremolójával kezdődnek. Még egyszer felcsendül a szerelmi motívum, de a nő sikolya után a vége a bosszúmotívumé, amely ismét széles és kiterjedt hangon szólal meg a zenekarban.
Turiddu? Che vuoi dire?
Felvételi ajánlás
EMI, Maria Callas és Giuseppe di Stefano vezényletével, Tullio Serafin és a milánói Scala kórusa és zenekara (1953).
Alternatívaként ajánljuk a Plácido Domingóval készült felvételt Georges Prêtre vezényletével (Philipps).
Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz Pietro Mascagni CAVALLERIA RUSTICANA című operájáról.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!