AH SI, BEN MIO – ária az Il Trovatore című operából.

A online útmutató Verdi AH SI, BEN MIO című áriájához

Olvasd el az érdekes tényeket és hallgasd meg a nagyszerű YouTube videókat a híres “Ah si, ben mio” áriáról.

 

 

Ha többet szeretne hallani az Il Trovatore című operáról, kattintson az operaportré linkjére

 

 

Az ária – összefoglaló és háttér

 
Szinopszis: Leonora Manricóval való esküvőjére készül. Fél; a di Lunával vívott csata küszöbön áll, és Manrico erői túlerőben vannak. A férfi biztosítja őt szerelméről. Manrico vezérként fogja megvédeni. Örök hűséget esküszik Leonorának mindhalálig.< /blockquote>
Manrico szerepe nagyon megterhelő. Teljesen különbözik a népszerű trilógia másik két operájának (Alfredo a Traviatában és a Duca a Rigolettóban) többi tenorszerepétől. Manrico Scena ed áriájában a harmadik felvonásban a tenornak először egy lírai, romantikus “ah si ben mio”-t kell énekelnie, amelyet egy heroikus “di quella pira” követ a híres magas C-vel a végén (a “di quella pira” ária portréjához kattintson a linkre).

Az Ah si ben mio Manrico egyetlen terjedelmes áriája a Trovatore-ban. Az ária Verdi “cantabile con espressione” utasításával kezdődik. Manrico a közelgő házasság boldogságáról énekel (Ah! igen, az enyém, hogy én a tiéd legyek, te a hitvesem). A hangulat azonban szomorú, a zene mollban íródott. A “Ma pur se nella pagina” (De még ha a lapon De ‘sorsom írva van is) című verssel egyértelmű, hogy a házasság boldogtalan körülmények között történik. Verdi a partitúrában “con dolore”-t ír. A szakaszt azonban inkább a fájdalmas felismerés gyászával kell énekelni, mint a lemondás heveny fájdalmával. Az ária vége megnyugtató dúr hangnemben van megírva.

Ez az ária a halál előérzetével átitatott szerelmi dal. Így a versszak második részében a “Ch’io resti fra le vittime, dal ferro ostil trafitto” (Hogy az áldozatok között maradok, Az átszúrt ellenséges vasból) című passzust fájdalmas pianóval és diminuendóval kell énekelni. A drámai záró versszakot “E solo in ciel precederti, la morte a me parrà! (És csak az égben előz meg téged A halál nekem látszik!) a “parrà” szóra írt trillával kap különleges értelmet.

 

Az ária – a AH SI, BEN MIO

szövege

 
Ah! sì, ben mio, coll’essere
Io tuo, tu mia consorte,
Avrò più l’alma intrepida,
Il braccio avrò più forte;

Ma pur se nella pagina
De’ miei destini è scritto
Ch’io resti fra le vittime
Dal ferro ostil trafitto,

Fra quegli estremi aneliti
A te il pensier verrà
E solo in ciel precederti
La morte a me parrà!< /blockquote>
 
Ó, igen, istenem, azáltal, hogy
Én a tiéd, te a hitvesem,
Lesz egy bátortalanabb lelkem,
A karom erősebb lesz;

De még ha az oldalon
A sorsom meg van írva
Hogy az áldozatok között maradok
Ellenséges vasakkal átszúrva,

A szélsőséges vágyakozások között
Neked a gondolat jönni fog
És csak a mennyben jársz előttem
A halál úgy tűnik, hogy nekem!< /blockquote>
 

 

 

Spinto tenornak írva

 

Manrico szerepe spinto tenor (olasz), illetve fiatal hőstenor (német) számára íródott. A hang erős és férfias. A magas hangokban fémes fényességgel rendelkezik. A magasabb tessitúrában könnyed erejével ragad magával, és még mindig mozgékony. A magas regiszterben a Spinto tenor csúcshangokkal képes lelkesíteni a közönséget.

 

 

 

A AH SI, BEN MIO

híres értelmezései

 

Először Franco Corellit halljuk. Ismét Corellitől hallunk egy Cavatinát, amely inkább drámai, mint költői. Ennek ellenére nem lehet szabadulni e hang vonzásától ( Kesting “macsó-mágnesességről” beszél). Némileg zavaró a liptózkodás, ami Corelli negatív védjegye volt.

Ah si ben mio (1) – Corelli/Karajan

 

A következő Carlo Bergonzi. Ő volt Corelli ellentéte. Nagyszerű muzsikus volt, aki ezt a Kavatinét líraibb/gondolkodóbb módon közelíti meg, íjakat feszít és kiénekli a dallamokat, de kisebb hangon.

Ah si ben mio (2) – Bergonzi

 

A harmadik értelmezést Jussi Björling készítette. Talán a legjobb Verdi-tenor a második világháború óta. Az Ah si ben mio-ban megérthetjük, hogy miért. Egyszerre birtokolta a hangi erőt és a lírai eleganciát, és egyszerre tudta mindkét pólust kiszolgálni.

Manrico az a Verdi-szerep, amelyet Jussi Björling énekelt a legtöbbet. Összesen 67 előadáson énekelte. Az opera új rendezése a Metben és az azt követő 1952-es felvétel tette őt Manrico szerepében híressé. Ez a Celletti vezényletével készült felvétel valamivel gyorsabb, mint a többi felvétel, így a parrà-nál a trillák csak sejtelmesen szólalnak meg, ennek ellenére a felvétel Björling melankolikus hangszínével és a gyönyörű legatóval nagyon lírai és költői. Björling interpretációjában Manrico megtestesülése inkább tűnik egy sebezhető szerelmesnek, mint katonának, ami jót tesz az ária szépségének. Björling a legnagyobb dicséretet kapta Maria Callastól. Kétszer énekelte vele a Manricót Chicagóban, és a nő őt tartotta a legjobb Manricónak.

Ah si ben mio (3) – Björling

 

A negyedik változatot Placido Domingo énekli. Ezúttal a Giulinivel készült felvételről. Az ő interpretációja nagyon meleg és espressivo, és csodálatos részeket találunk, mint pl. a gyönyörű trillát a parrà-nál.

Ah si ben mio (4) – Domingo

 

Franz Völker meleg és kifejező interpretációját hallhatja, németül énekelve.

Ah si ben mio (5) – Völker

 

“Amikor a müncheni tenor, Heinrich Knote Manricót énekelte a Metben, állítólag még Carusót is megijesztette fenomenálisan széles hangjának erejével. Hangja könnyedén ért el egészen D-ig”, ( Kesting). Hallgassa meg Knote-t az “Ah si ben mio” németül énekelt felvételén.

Ah si ben mio (6) – Knote

 

Ugyanezt a darabot érdemes meghallgatni Giovanni Martinelli erőteljes hangú, zeneileg még mindig kiváló interpretációjában is.

Ah si ben mio (7) – Martinelli

 

És végül Enrico Caruso felvétele.

Ah si ben mio (8) – Caruso

 

 

 

Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz az “Ah si ben mio” áriához az Il trovatore című operából.

 

 

 

 
111

A Gounod AVANT DE QUITTER CES LIEUX című áriájának online operakalauza

Olvasd el az érdekes tényeket és hallgasd meg a nagyszerű YouTube videókat a híres “AVANT DE QUITTER CES LIEUX” áriáról.

 

Ha többet szeretne hallani a FAUST című operáról, kattintson az operai portré linkjére

 

Az ária – Szinopszis és háttér

 
Szinopszis: Valentinnek háborúba kell mennie. Iszik, és elgondolkodva nézi nővére, Marguerite amulettjét, amit a húga adott neki talizmánként. A szülei és a nővére meghaltak, és el kell hagynia Margitot, akinek most egyedül kell otthon élnie. Siebel és Wagner meglátják, és megkérdezik, hogy miért depressziós. Valentin azt válaszolja, hogy védtelenül kell hagynia Margitot. Siebel felajánlja, hogy vigyáz rá. Valentin megköszöni neki, most már nyugodtan beállhat a hadseregbe.< /blockquote>
Ez az ária a baritonok egyik legnépszerűbb darabja, és gyakran éneklik előadásokon. Az opera első változatában ez az ária még nem szerepelt. Csak miután egy bariton panaszkodott, hogy nincs szép áriája az operában, Gounod beillesztette ezt a darabot. A nyitány egyik témáját vette át, és ezt a gyönyörű áriát formálta belőle.

Az ária három részből áll. Az első részben és Gounod mutat egy komoly széles körű dallam. Ünnepélyes és imaszerű szöveget tartalmaz: “à toi seigneur des cieux, ma soeur je confie” (“Rád, uram, bízom húgomat”).

 

A “Cette soeur si chérie” (A húgom, aki oly kedves nekem) című részt bizalommal és testvéri szeretettel kell énekelni.

 

A második részben Gounod egy menetelős témára vált. Ha elesik a háborúban, az égből vigyáz rá. Még ha a zenét egy katonai induló téma határozza is meg, ez egy ünnepélyes, bensőséges rész, és nem szabad durván énekelni.

 

Az első rész témája visszatér. Szép hatás, hogy zongorán kezdődik, ami szép kontrasztot teremt a menetelős középső résszel szemben. Az ária befejezését gyakran másképp éneklik, mint ahogy Gounod komponálta. Osztozik a “Celeste Aida” sorsában, hogy az utolsó hangot egy oktávval magasabbra éneklik, hogy nagyszerű hatást érjenek el. Más hangulatot teremtve, mint amit a zeneszerző tervezett.

 

 

 

Az ária – az AVANT DE QUITTER CES LIEUX szövege

 
Avant de quitter ces lieux,
Sol natal de mes aïeux

A toi, seigneur et Roi des cieux
Ma sœur je confie,

Daigne de tout danger
Toujours, toujours la protéger

Cette sœur si cherie!
Délivré d’une triste pensée

J’irai chercher la gloire, la gloire au seins des ennemis,
Le premier, le plus brave au fort de la mêlée,

J’irai combattre pour mon pays.
Et si vers lui, Dieu me rappelle,

Je veillerai sur toi fidèle,
Ó, Margit!

Avant de quitter ces lieux,
Sol natal de mes aïeux,

A toi, seigneur et Roi des cieux,
Ma sœur je confie!

O Roi des cieux, jette les yeux,
Protège Marguerite, Roi des cieux!< /blockquote>
 

 
Mielőtt elhagyom ezt a várost,
Őseim szülőhelye,
Neked, Uram és Mennyek Királya,
Bízom-e a nővéremre.

Könyörgöm, hogy védje meg őt
Minden veszélytől,
Szeretett húgom.

Megszabadulva ettől a gyötrelmes gondolattól,
Dicsőséget keresek az ellenség soraiban,
Az első, a legbátrabb, a harc sűrűjében,
Megyek és harcolni fogok a hazámért.

És ha Isten magához hívna,
Hűségesen vigyázni fogok rád,
Ó, Margit.

Ó, Mennyek Királya, hallgasd meg imámat
És védje meg Margitot,
Ó, Mennyek Királya.

 

 

 

“Lírai baritonra” íródott

 

Valentine szerepe lírai baritonra íródott. A lírai baritonnak hajlékony hanggal kell rendelkeznie, és a magasságban briliánsan kell tudnia meggyőzni. Fiatalos hangerővel kombinálva ez kifejező hangzást eredményez.

 

 

A AVANT DE QUITTER CES LIEUX

híres értelmezései
 

Hvorosztovszkij hatásosan énekli a befejezést egy hosszú és magasan énekelt záróhanggal.

Avant de quitter ces lieux – Hvorosztovszkij

 

Blanc a francia iskola képviselője volt, és Franciaországon kívül alig ismert.

Oh sainte médaille … Avant de quitter ces lieux – Ernest Blanc

 

Fischer Dieskau úgy énekli a befejezést, ahogyan az meg volt írva.

Avant de quitter ces lieux – Fischer-Dieskau

 

Hampson értelmezése férfiasabb, igényesebb és kevésbé vallásos.

Oh sainte médaille … Avant de quitter ces lieux – Hampson

 

Merrillnek buja, színes hangja volt, amely ebben a darabban csodálatosan érvényesül.

Oh sainte médaille … Avant de quitter ces lieux – Merrill

 

 

 

 

Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz az “AVANT DE QUITTER CES LIEUX” áriához Charles Gounod Faust című operájából.