Online operakalauz és szinopszis Saint-Saens SAMSON ET DALILA című művéhez
A Samson et Dalila a francia operairodalom 5 legnagyobb műve közé tartozik. Három halhatatlan mezzoszoprán áriája, a mindent elsöprő Bacchanale, egy vonzó tenorszerep és a nagyszerű kórusok maradandó benyomást hagynak. A második felvonás a legnagyobb érzelmeket és szenvedélyeket mutatja be.
Áttekintés és gyors hozzáférés
Tartalom
Kiemelt események
♪ L’as-tu donc oublié … Malheureux, taisez-vous!
♪ C’est toi que sa bouche invective
♪ Maudite à jamais soit a race
♪ Hymne de joie, hymne de délivrance
♪ Je viens célébrer la victoire (Terzetto)
♪ Danse des Prêtresses de Dagon (balett)
♪ Amour! viens aider ma faiblesse
♪ Il faut, pour assouvir ma haine (Hate duett)
♪ Vois Ma Misère, Hélas ! Vois Ma Détresse ! (Futópad ária)
♪ Bacchanale (Balett)
Felvételi ajánlás
Bemutató
Weimar, 1877
Libretto
Ferdinand Lemaire, Sámson és Dalila bibliai története alapján a Bírák könyvéből.
A főbb szerepek
Dalila, a filiszteusok főpapnője (mezzoszoprán) - Abimelech, Gáza szatrapája (basszus) - Főpap, a filiszteusok papja (basszus) - Sámson, A héberek bírája (tenor)
Recording Recommendation
DG, Placido Domingo, Waltraud Meier, Alain Fondary, vezényel: Myung-Whun Chung és a párizsi Opéra-Bastille zenekara és kórusa.
Megjegyzés
A származás nehéz története
Saint-Saens és a költő Ferdinand Lemaire eredetileg Sámson és Dalila bibliai történetét tervezte oratóriumként megzenésíteni. Lemaire később azt javasolta, hogy az izgalmas anyagból operát készítsenek. A 24 éves Saint-Saens a kezdeti hezitálás után 1859-ben hozzálátott az opera első darabjának megírásához. A megzenésítés nagyon lassan haladt, és csak 8 évvel később mutatta meg néhány barátjának zárt körben az első megkomponált jeleneteket, amelyek rendkívül visszafogottan reagáltak. Utólag visszatekintve ez nem meglepő, hiszen ez a bibliai téma erősen kontrasztban állt az akkoriban uralkodó Meyerbeer-féle grand opéra és Offenbach opéra comique-jával. Saint-Saens ennek ellenére úgy döntött, hogy folytatja a munkát, de nem tudott rávenni egy francia színpadot sem, hogy bemutassa az elkészült művet. A “wagneristaként” lejáratott zeneszerző volt. Újabb három évvel később barátja és mentora, Liszt Ferenc ígéretet tett arra, hogy a művet Weimarban, az udvari operában előadják. A francia-porosz háború kitörése azonban meghiúsította a tervet. Saint-Saensnek sikerült az első felvonás koncertszerű előadását egy francia színházba vinnie, de a dallam- és harmóniakritika lesújtó volt. 1877-ben Liszt be tudta tartani ígéretét, német fordításban merte bemutatni az operát Weimarban. Az előadás diadalmenet volt az ekkor 42 éves művész számára, amelyet Párizsban is büszkén dagadó mellel jegyeztek a hazafiságtól duzzadó mellel. Azonban még 13 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy franciaországi bemutatóra kerüljön sor Rouenban.
A bibliai és történelmi háttér
Az érdeklődők ebben a részben találnak egy rövid leírást a háttérről, de ennek ismerete nem szükséges az opera megértéséhez.
A Sámson és Dalila története a héber Bibliából, az úgynevezett Tanachból származik, amely nagyrészt (46 könyvből 39) megfelel a keresztény Ószövetségnek. Az írások 3 részre vannak csoportosítva, az első két rész kronológiai sorrendben. Az első rész (az ún. Tóra) Mózes próféta történetét írja le, a második rész (az ún. Nevi’im) a többi próféta és a Mózes utáni kor zsidó népének történetét. Ebből a részből származik Sámson és Delila története, pontosabban a Bírák könyvéből. Az akkori bírák nemcsak igazságszolgáltatók, hanem politikai és katonai vezetők is voltak. Ebben a könyvben a bírák minden története mögött mindig ugyanaz a dramaturgiai sorrend állt: először a zsidók elszakadása Jahve Istentől, majd az idegen népek általi elnyomás, ezt követi a segélykiáltás Jahvéhoz, végül a bíró általi megmentés. Sámson az egyik legfontosabb bíró volt, és fizikai ereje rendkívüli volt.
A zsidók fő ellenfelei, a filiszteusok valószínűleg a Földközi-tenger északi részéből (valószínűleg Krétáról) származó bevándorló tengeri népek voltak. Ők honosodtak meg Palesztinában, és ők adták a régió nevét. A zsidók megpróbálták meghódítani a mai Izrael területeit, de a Gáza környéki területet sokáig a filiszteusok tudták tartani.
A Sámson és Dalila muzsikája
A “Sámson és Dalila” Saint-Saens 16 operája közül az egyetlen, amely bekerült a repertoárba. Saint-Saens rendkívül művelt és képzett muzsikus volt, korán felismerték, mint csodagyereketMozarthoz hasonlított, technikai és kompozíciós adottságai lehetőséget adtak neki, hogy minden operájának saját stílust adjon. Ez a stratégia végül nem vált be, mert szinte minden operája feledésbe merült, Berlioz gúnyosan azt mondta: “Mindent tud, de hiányzik belőle a tapasztalatlanság” (He knows everything but lack inexperience).
Mitől különleges a “Sámson és Dalila” zenéje?
Feltűnő a visszatérő motívumok használata. A “vezérmotívum” rossz szó lenne, mert ezek inkább dallamok, és “csupán” memóriafunkciót töltenek be, tehát nincsenek továbbfejlesztve a wagneri értelemben. Ennek ellenére Saint-Saens Franciaországban hírhedt volt “wagneristaként”, ami a francia-német háborúk viharos idején közel állt a művészi halálos ítélethez.
A mű másik jellegzetessége, hogy az első és harmadik felvonás erősen oratóriumi jellegű, statikus vallásos jelenetekkel és kórusokkal, és sok “ókori” formát használ, mint például a fúgák és a gregorián kórusok. A kórusnak nagyon fontos szerepet szánt a mű eredeti oratóriumként való megtervezése. Az első és a harmadik felvonásban még vezető szerepet is játszik, szóló- és kórusszólamokat váltogatva.
Végül, de nem utolsósorban a sok orientalizmus is jellemzője ennek az operának. Saint-Saens érdeme, hogy ezt a szempontot nagy mesterien kezelte. Saint-Saens gyakran töltötte a téli hónapokat Algírban, ahol a “Samson et Dalila” számára végzett tanulmányokat. Erre vonatkozóan szép betekintést nyújt a harmadik felvonás bacchanáliájához fűzött kommentár, lejjebb.
A nagy mezzoszoprán szerepek egyike
Saint-Saens nem kevesebb, mint három nagyszerű, halhatatlan áriát írt Dalila szerepére (Amour, viens aider ma faiblesse; Mon coeur ouvre à ta voix; Printemps qui commence). Amikor Saint-Saens 1859-ben komponálni kezdett, ezt a szerepet a híres mezzoszoprán Pauline Viardot-García, a 19. század egyik legnagyobb énekesnője számára szerette volna megírni, aki akkor negyvenéves volt. De amikor 1877-ben befejezte a művet, a szerep már túl későn érkezett meg hozzá.
SAMSON ET DELILA ACT I
Szinopszis: Egy köztér a palesztinai Gáza városában, tizenkétszáz évvel Krisztus előtt. Héber emberek imádkoznak Istenhez, hogy meghallgassa őket a filiszteus megszállás okozta nyomorúságban.
A kórust egy rövid előjáték vezeti be. Kezdése nagyon szokatlan, három fúvós hangot hallunk egymás után, valószínűleg egy történelmi hangszer hangját kell utánozniuk. Hullámzó hegedűhangok után, amelyek néhány hallgatót a Rajnai arany előjátékára emlékeztetnek, a kórus egyházi hangokkal indul. Körülbelül 7 perc után kezdődik a “Nous avons vu nos cités reversées” című nagy fúga. A hallgató egy oratóriumban képzeli magát.
Dieu d’Israël ! Ecoute la prière – Chung
Samson visszaadja a népnek a hitét
Szinopszis: Samson köztük van, és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy álljanak ellen. A tömeg nem követi őt, nincs hitük és fegyverük. Sámsonnak azonban sikerül megerősítenie az Istenbe vetett hitüket és a filiszteusokkal szembeni ellenállásukat.
Sámson nagyszabású gesztussal győzi meg népét. A lelkes tömeg gyönyörű kórusművel válaszol, amelyet két szólamban vezetnek, és többrétegű zenekari kíséret kísér.
Sámson szerepében Placido Domingót hallgatjuk. Ő talán a legnagyobb Sámson a hangfelvételek történetében. A szerepet az ő hangjára szabták, a középső regiszterben van megkomponálva, és nagy kitartást igényel. Gazdag és pazar hangja és kitartása hagyja kivirágozni Sámson erejét és szépségét.
L’as-tu donc oublié … Malheureux, taisez-vous! – Domingo
Abimelech kigúnyolja a zsidók Istenét
Szinopszis: Abimelech megjelenik, akit filiszteus harcosok és katonák követnek. Kigúnyolja a rabszolgák gyáva és erőtlen istenét, akit istenük, Dagon leigázott, aki a filiszteusok seregét a zsidók elleni győztes csatába vezette.
Saint-Saens a zenéjével mutatja ki szimpátiáját. Abimelech zenéje mesterkélt és furcsán hangszerelt, mély fúvósok és vonósok rajzolják meg a filiszteusok arrogáns és önelégült vezérét.
Qui donc élève ici la voix? – Thau
Sámson megöli a filiszteusok vezérét
Szinopszis: Sámson felkel és meghirdeti a héber istenek és a zsidó nép bosszúját az elnyomók ellen. Eufórikusan hangolódik rá a nép. Abimélek kardot ránt, és Sámsonra ront, hogy megölje. Sámson elkapja a kardját és lesújt rá.
Az “Israel, rompe ta chaine” (“Izrael, törd el láncaidat”) ünnepélyes himnusszal lelkesíti Sámson a tömeget, és azok csatlakoznak a himnuszhoz.
C’est toi que sa bouche invective – Domingo
A főpap drámai megjelenése
Szinopszis: Az őrök visszavonulnak. Megjelenik a főpap, és szidja a gyávaságukat. A zsidók elmenekülnek, és felkelésbe kezdenek. A főpap megátkozza a lázadó népet és vezetőjüket, Sámsont.
Saint-Saens megrajzolja a főpap drámai megjelenését. A mélyvonósok katonai motívumot játszanak, amely az opera egyik fontos vezérmotívumává válik.
Seigneur ! la troupe furieuse … Maudite à jamais soit a race – Weikl
Szinopszis: Egy új nap kezdődik. A zsidók legyőzték az elnyomókat, és ünnepelhetik felszabadulásukat.
Gyönyörű zene írja le a napfelkeltét. Majd az ősi héberek jámbor énekét halljuk, a gregorián ének vagy a zsinagógai zsoltáréneklés stílusában.
Hymne de joie, hymne de délivrance – Barenboim
A papnők mennyei kórusa a papnők a papnők kórusa
Szinopszis: A Dagon templom kapui megnyílnak. Dalila megjelenik a papnők kíséretében.
A filiszteus papnők kórusa a természet szépségét és tisztaságát írja le. A zene édes és ártatlan, és ellentétben áll a héberek archaikus kórusával, amely az előző jelenetből származik.
Voici le printemps nous portant des fleurs – Davis
A régi héber figyelmezteti Sámsont Delila csábítására – a nagy hármas
Szinopszis: Dalila Sámsonhoz fordul, aki elbűvölten figyeli a szertartást. Csábítóan behálózza őt, és hódol neki. Egy öreg héber figyelmeztetése ellenére Sámson nem tud ellenállni Dalila csábításának.
Sámson zenei reakciója Delila megjelenésére kromatikus lépések, amelyek bizonytalanságát mutatják. Egyre inkább ráhangolódik Dalila énekhangjára, és belekerül a lány sodrába. Ettől függetlenül a basszus kiegészíti ezt a gyönyörű polifonikus triót, amely gyönyörű eufóniában végződik.
Je viens célébrer la victoire – Ludwig / King / Kogel
A trió a húszas években Enrico Caruso legendás felvételével vált híressé.
Je viens célébrer la victoire – Caruso / Homer /Journet
A papnők tánca
Szinopszis: Priesterinnen tanzen mit Blumengirlanden für Samson.
A zene érzéki orientalizmussal varázsol el.
Danse des Prêtresses de Dagon
Szinopszis: Dalila ismét megidézi szerelmét és vágyakozását a hős iránt. Csábítóan lép be a templom lépcsőjén, és otthagyja a zaklatott Sámsont.
Ebben az előadás áriájában nem a gonosz, bosszútól emésztett Dalilát halljuk, hanem a természet szépségéről éneklő fiatal és őszinte nőt. Saint-Saens gyönyörű kíséretet ír hosszú akkordokkal, amelyből kiderül, hogy orgonaszerző.
Maria Callast halljuk, aki megszólaltatja az ária gyönyörű színeit.
Printemps qui commence – Callas
Shirley Verrett interpretációja pazar, a könnyed vibrato érzéki és erotikus jelleget kölcsönöz a hangnak.
Printemps qui commence – Verrett
SAMSON ET DALILA ACT II
Dalila nagy imája a szeretet Istenéhez
Szinopszis: Dalila tudja, hogy Sámson epekedik érte, és szeretné őt rabszolgaként a lábai előtt látni. Eddig újra és újra el tudott szökni.
A nyugtalan bevezető mutatja Dalila izgatottságát, a bosszú a célja. Az ária kihívása, hogy a bosszúálló szöveg (“ő a rabszolgám”; “öntsd a mérget az ereibe”) és a mély és sötét hangszínskála ellenére is nőies maradjon a Szeretet Istenéhez szóló gyönyörű ima.
A könyörgést senki sem tudta olyan nyomatékosan előadni, mint Maria Callas.
Samson, recherchant ma présence … Amour! viens aider ma faiblesse! – Maria Callas
A főpap megjelenik
Szinopszis: Megjelenik a főpap, és arra inti a lányt, hogy fedje fel Sámson erejének titkát.
Megjelenik a főpap, a vezérmotívum kíséretében.
J’ai gravi la montagne!!! … Notre sort t’est connu – Meier / Ramey
A tüzes gyűlölet duett
Szinopszis: Dalila elmondja, hogy a férfi már háromszor menekült el a kérdései elől, de ő úgy véli, hogy ezen az éjszakán legyőzi őt. A főpap gazdagságot ígér neki, de Dalila lemond, gyűlöletének csillapítása elég jutalom neki. Együtt bosszút esküsznek Sámsonon, a főpap pedig elhagyja a helyet.
Nagyszerű, klasszikus gyűlöletduett, amely tele van szenvedéllyel és tűzzel, és közös bosszúfogadalommal végződik.
Il faut, pour assouvir ma haine – Meier / Ramey
Szinopszis: Dalila nem biztos benne, hogy a varázslata még mindig működik Sámsonon.
Saint-Saens írt egy szép és rövid áriát.
Se pourrait-il que sur son coeur
Sámson tele kétségekkel
Szinopszis: Samson megjelenik. Tele van kételyekkel, azért jött, hogy végső búcsút vegyen tőle, ugyanakkor szerelmes is. Dalila behálózza őt, de Sámson visszautasítja.
Sámson megjelenése a bizonytalanságát mutatja. Dalila előadása közben a zene dúrra vált, és hamarosan hosszú, dolce énekelt sorokkal (Samson, ô toi! Mon bien aimé, pourquoi) próbálja meghódítani Sámsont, és a darab szenvedélyes duetté alakul.
En ces lieux, malgré moi, m’ont ramené mes pas – Domingo / Meier
Szinopszis: Salila szánalmat próbál kelteni, de Sámson erős akar maradni. Mégis szerelmet vall neki.
Qu’importe à mon coeur désolé
A nagy csábítási jelenet – Mon coeur s’ouvre à ta voix
Szinopszis: Dalila most látja meg a lehetőséget, és eksztázist ígér neki. Sámson megadja magát.
Saint-Saens nem kevesebb, mint három nagyszerű, halhatatlan áriát írt Dalila szerepére. Ez az ária az egész operarepertoár egyik legszebb és legcsábítóbb áriája.
Dalila állami okokból akarja elcsábítani Sámsont, de érezni lehet, hogy csábító ígéretei mögött több van. Lehet, hogy nem szerelmes Sámsonba, de mégis érez iránta valamit. Meleg, erotikus hangjával próbálja elcsábítani Sámsont. A zenekari kíséret finom, olykor játékos, és teljesen nélkülözi a rézfúvós és ütőhangszereket.
Saint-Saens kifejezési jelölése “dolcissimo e cantabile”. Hangja ennek ellenére sugárzó lehet. A hang és a zenekar fényes dúrban ragyog. A zenekar duzzadó és csökkenő akkordokat játszik, amelyek lágy, hullámzó szellőt imitálnak, a szépség és a csábítás allegóriáját.
De Dalila még nem érte el végső célját. Fel kell fedeznie Sámson titkát. Édesen könyörög Sámsonhoz, hogy beszéljen hozzá, hogy felszárítsa könnyeit. Az ária kellemes tessitúrában íródott, amelyben az énekesnő a legszebb színeit tudja bemutatni. A hangszín egyre sürgetőbbé válik, és kétszer is elénekli az eksztatikus “versez moi l’ivresse” (“tölts elragadtatással”), amellyel Sámsont akarja megnyerni. Egy gyönyörű klarinétrészlet fájdalmasan édesen veszi fel a témát. A végén Sámson megadja magát, a darab duetté válik, és többször is elnyújtja a “Dalila, je t’aime”.
Ezt az áriát kétféle értelmezésben halljuk.
Nézz meg egy remek klipet a Shirley Verrett-tel készült televíziós változatból.
Mon coeur s’ouvre à ta voix – Verrett
Elina Garanca csábító, meglehetősen világos mezzoszopránja gyönyörűen csillog ebben az áriában.
Mon coeur s’ouvre à ta voix – Garanca
Dalila felfedi a titkot
Szinopszis: Dalila hízelgő módon megpróbálja kicsikarni belőle a titkát, de Sámson megkérdőjelezi a lány szándékait. A lány ingerülten öngyilkossággal fenyegetőzik. Sámson ekkor követi őt a hálószobába. Nem sokkal később hívja az őröket, akik letartóztatják Sámsont. Diadalmasan tartja fel Sámson fonatát, amelyet levágott.
Mais ! non ! que dis-je ? hélas, la triste Dalila (Dalila, Sámson)
SAMSON ET DALILA III. felvonás
Samsons nagy malomkő jelenete
Szinopszis: A gázai várbörtönben. Sámson egy malomkőnél ül. A hajának elvesztésével ereje elhagyta őt. A filiszteusok kiégették a szemét, és rabszolgamunkát kell végeznie. Kívülről hallja a héberek siránkozását, akik elvesztették szabadságukat Sámson miatt, aki elárulta őket egy nőért. Sámson Istenhez könyörög, hogy segítsen, kész az életét is feláldozni érte.
Reménytelenség és tragikum határozza meg azt a jelenetet, amelyben Sámson a várbörtönben megfordítja a malomkövet.
Vois Ma Misère, Hélas ! Vois Ma Détresse ! – Domingo
Georges Thill a múlt század talán legjobb francia tenoristája volt. Ez a részlet az egyik legjobb felvétele.
Vois Ma Misère, Hélas ! Vois Ma Détresse ! – Thill
Szinopszis: A főpap a filiszteusokkal van a templomban. Dalila ünnepélyesen megjelenik a papnőkkel.
Ismét egy mennyei asszonykórus énekel az érintetlen természetről.
L’aube Qui Blanchit Déjà Les Coteaux
A híres Bacchanale – keleti hangok
Szinopszis: Egy orgiasztikus tánc nyitja a győzelmi ceremóniát.
Saint-Saens a Bacchanállal egy balettet írt, mint egy elszabadult erotikus festményt. Az energikus zenétől felbuzdulva a vendégek eksztatikus táncba kezdenek.
A zene a keleti zenében általánosan használt fríg-dúr (a dzsihaz) skálában íródott. A balett az oboa bevezetőjével kezdődik. Saint-Saens fél tucat régi arab hangszert imitált a Bacchanale-ban (és az egész operában). Az oboa bevezetője a shawm hangját idézi, a hárfa a qunant utánozza, a pizzicato vonósok pedig egy oude-ot, egy lantszerű, összehajtott nyakú gitárt, amelyet pengetővel pengetnek.
A második részben a zene keringőszerűvé, európaivá válik, majd visszatér az első rész keleti világába.
A Bacchanale távolról emlékeztet a Tannhäuser Venusberg-jelenetére, és minden bizonnyal Strauss “Hét fátyol tánca” című művének a Saloméból is ihletője volt.
Hallgassa és nézze meg a nagyszerű Bacchanale-t a Met produkciójában.
Bacchanale – Levine
Szinopszis: A vak Sámsont egy gyermek vezeti be a csarnokba, megalázása a filiszteusok látványossága lesz. Dalila diadalmasan és gúnyosan követeli, hogy Sámson ismételje meg szerelmi kívánságát.
Laisse-moi prendre ta main – Borodina / Cura
Szinopszis: A főpap gúnyt űz Sámson Istenéből. Sámson felszólítja istenét, hogy büntesse meg a káromlókat, vagy adja vissza neki a hatalmát, ami a filiszteusok részéről nevetést vált ki.
Ez a darab különböző stílusok keveréke lett. Hallhatunk templomi kórust, fúgát, komikus részeket és himnuszokat, a stílusok önkényessége megfelel a filiszteusok vallásának önkényességének és felszínességének.
Gloire à Dagon vainqueur – Domingo / Fondary / Meier
A végső “coup de théatre”
Szinopszis: Sámsontól követelik, hogy térdeljen le Dagon előtt a templom közepén. Sámson megkéri a gyermeket, hogy vezesse őt az oszlopokhoz. Könyörög Jehovához, hogy adja vissza neki az erejét. Amikor odaér, megtépázza az oszlopokat, és a templom összeomlik, és összezúzza magát és ellenségeit..
Guidez Ses Pas Vers Le Milieu Du Temple
Felvételi ajánlás
DG, Placido Domingo, Waltraud Meier, Alain Fondary Myung-Whun Chung vezényletével, valamint a párizsi opéra-bastille zenekara és kórusa.
Peter Lutz, opera-inside, az online operakalauz Camille Saint-Saens SAMSON ET DELILA című operájáról.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!